Fogászati szociológia mint a gyermekkori fogászati egészségfejlesztő programok háttere és validálása = Dental sociology as the background and validation framework of childhood oral health promotion programs

Gulyás, Judit and Tóth, Renáta and Csoma, Zsanett and Csikos, Bernadett and Dinnyés, Katalin Julianna (2026) Fogászati szociológia mint a gyermekkori fogászati egészségfejlesztő programok háttere és validálása = Dental sociology as the background and validation framework of childhood oral health promotion programs. ORVOSI HETILAP, 167 (25). pp. 986-990. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p986.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (214kB) | Preview

Abstract

A gyermekkori szájüregi egészség kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bír, amelyet biológiai, viselkedési és társa dalmi tényezők egyaránt befolyásolnak. A fogászati megbetegedések, különösen a fogszuvasodás és a fogínygyulladás, valamint a fogágybetegségek világszerte a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak, és kialakulásuk szoros összefüggést mutat az életmóddal, az egészségműveltséggel, a szocioökonómiai háttérrel, valamint a prevenciós el látásokhoz való hozzáféréssel. A jelen elméleti összefoglaló célja a fogászati szociológia szemléletének bemutatása, valamint annak hangsúlyozása, hogy a társadalmi és viselkedési tényezők figyelembevétele alapvető szerepet játszik a gyermekkori orális egészséget fejlesztő programok tervezésében és értékelésében. A hazai és a nemzetközi szakiroda lom áttekintése alapján a tanulmány rámutat arra, hogy a korai életkorban megvalósított egyéni és közösségi szintű prevenciós beavatkozások jelentősen hozzájárulhatnak a szájüregi megbetegedések előfordulásának csökkentéséhez, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Kiemelt jelentősége van a multidiszciplináris együttműkö désnek, a folyamatos monitorozásnak és az egyénre szabott prevenciós stratégiáknak, amelyek elősegítik a tartós egészségmagatartás kialakulását. A gyermekkorban kialakított szájhigiénés szokások hosszú távon meghatározzák az egészségügyi rendszerrel való együttműködést, valamint a későbbi életminőséget és általános egészségi állapotot. Orv Hetil. 2026; 167(25): 986–990. | Childhood oral health represents a significant global public health concern shaped by biological, behavioral, and social determinants. Dental diseases, particularly dental caries, gingivitis, and periodontal conditions, remain among the most prevalent chronic diseases worldwide and are strongly associated with lifestyle factors, health literacy, socio economic status, and access to preventive services. This theoretical review aims to introduce the conceptual frame work of dental sociology and highlight the importance of integrating social and behavioral perspectives into child hood oral health promotion. Drawing on national and international literature, the paper examines how preventive interventions implemented during early childhood at both individual and community levels can contribute to reduc ing the prevalence of oral diseases and addressing health inequalities. Special emphasis is placed on the role of multi disciplinary collaboration, systematic monitoring, and evidencebased preventive strategies in fostering sustainable health behaviors. Oral hygiene habits established during childhood may significantly influence longterm interactions with the healthcare system, ultimately affecting oral health outcomes, quality of life, and broader population health indicators across the lifespan.

Actions (login required)

Edit Item