Mucinosus cysticus neoplasia a májban = Mucinous cystic neoplasm of the liver

Novák, Péter and Végh, Eszter and Vágó, Tibor and Dubravcsik, Zsolt and Nacsev, Krisztián and Németh, Zsanett and Sikorszki, László and Cserni, Gábor (2026) Mucinosus cysticus neoplasia a májban = Mucinous cystic neoplasm of the liver. ORVOSI HETILAP, 167 (26). pp. 1041-1045. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1041.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (2MB) | Preview

Abstract

Mucinous cystic neoplasms are rare benign tumours of the liver, accounting for less than 5% of all liver cysts. The exact etiology of mucinous cystic neoplasms is unclear, but female dominance and estrogen receptor positivity of ovarian type stromal cells suggest a role of hormonal factors in their development. The diagnosis is challenging as there are no specific laboratory or imaging characteristics, and the final diagnosis is often based on histological examination. A 27-year-old female patient was admitted to hospital with jaundice and abdominal pain. Laboratory results showed elevated levels of bilirubin and obstructive liver enzymes, while abdominal ultrasound revealed a septate cystic lesion in the liver. Further investigations - including ERCP, cholangioscopy assisted and percutaneous biopsy - did not provide clear diagnosis. Histological examination after surgical resection ultimately revealed a mucinous cystic neoplasm with low-grade dysplasia. Mucinous cystic neoplasms are rare liver tumours, and due to diagnostic difficulties, surgical intervention is often required. This case emphasizes that various non-surgical diagnostic methods might not be sufficient for establishing a final diagnosis. Orv Hetil. 2026; 167(26): 1041-1045. | A mucinosus cysticus neoplasia a máj ritka daganata, amely az összes májcysta kevesebb mint 5%-át teszi ki. A beteg- ség pontos etiológiája tisztázatlan, ugyanakkor a női dominancia és a tumor stromalis sejtjeinek ösztrogénreceptor- pozitivitása arra utal, hogy a hormonális hatások szerepet játszhatnak a kialakulásában. A klinikai diagnózis nehézsége abból adódik, hogy sem specifikus laboratóriumi eltérés, sem jellegzetes képalkotó jel nem áll rendelkezésre, ezért végső diagnózis gyakran csak a műtéti kimetszés szövettani feldolgozását követően állítható fel. Egy 27 éves nő sár- gasággal és hasi fájdalommal került felvételre. A laboratóriumi eredmények emelkedett bilirubinszintet és obstrukci- óra utaló májenzimértékeket mutattak, míg a hasi ultrahangvizsgálat szeptált cysticus elváltozást ábrázolt a májban. A további vizsgálatok – beleértve a kontrasztos hasi-kismedencei CT-t, ERCP-t, kolangioszkóppal végzett biopsziát, valamint percutan végzett citológiai mintavételt – nem vezettek egyértelmű diagnózishoz. A műtétet követő szövet- tani vizsgálat végül mucinosus cysticus neoplasiát véleményezett alacsony fokú dysplasiával. A mucinosus cysticus neoplasiák ritka daganatok, amelyek diagnosztikája jelentős kihívást jelent. Esetünk is alátámasztja, hogy a különböző diagnosztikai módszerek sok esetben nem elegendőek a kórisme felállításához, a végső diagnózis gyakran csak a se- bészi reszekciót követő szövettani vizsgálat alapján állítható fel. Orv Hetil. 2026; 167(26): 1041–1045.

Actions (login required)

Edit Item