Egyetemi hallgatók mentális egészsége és tanulmányi kihívásai: A felnőttkori ADHD tüneteinek jelentősége

Müller, Vanessa and Vízhányó, Dorka and Pikó, Bettina (2026) Egyetemi hallgatók mentális egészsége és tanulmányi kihívásai: A felnőttkori ADHD tüneteinek jelentősége. MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE, 81 (1). pp. 25-50. ISSN 0025-0279

Preview

Text 0016-article-p25.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (640kB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések: A figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavar (ADHD) felnőttkori előfordulása – heterogén tüneti képe és diagnosztikai komplexitása miatt – egyre több figyelmet kap. Az ADHD felnőttkori tüneteinek jelenléte többletkockázatot hordozhat a fiatalok mentális jólléte és a maladaptív viselkedések – például a passzív halogatás – kialakulása tekintetében, miközben az adaptív, protektív stratégiák feltárása továbbra is hiányterület. Tanulmányunk ezért a felnőttkori ADHD tünetek egyetemi lemorzsolódásra gyakorolt hatását nemcsak a kockázati, hanem potenciális védőfaktorok bevonásával is vizsgálja. Minta és módszer: Keresztmetszeti mintánkat 557 magyarországi felsőoktatásban részt vevő fiatal felnőtt alkotta (átlagéletkor: 22,04 év; 78,6% nő). A kérdőívcsomag a következő skálákat tartalmazta: Felnőtt Figyelemhiányos Hiperaktivitás-zavar Szűrőteszt (ASRS), Aktív-Passzív Halogatás Kérdőív, Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőív (FMPS), Ego Kimerülés Kérdőív, Bergen-féle Közösségi Média Skála (BSNAS), Maastricht Vitális Kimerültség Kérdőív, Felsőoktatási Bennmaradás Kérdőív, Rövidített Félelem a Negatív Megítéléstől Kérdőív. A leíró elemzések mellett korrelációanalízist és k-közép klaszterelemzést végeztünk. Eredmények: A k-közép klaszterezés három, jól elkülönülő csoportot tárt fel: (1) kiugró ADHD, passzív halogatás, problémás közösségimédia-használat és kimerültségi pontszámok, alacsony aktív halogatás ( n = 124); (2) mérsékelt értékek ( n = 273); és (3) alacsony ADHD tünetek ( n = 160), lemorzsolódási intenció és kimerültségi szintek, ugyanakkor magas aktív halogatás. Következtetés: Az ADHD tüneteket mutató hallgatók jelentős különbségeket mutatnak a halogatás, a lemorzsolódási szándék, a perfekcionizmus és a kimerülés területein a tüneteket nem mutató hallgatókkal szemben. A magasabb szintű közösségimédia-használat, a passzív halogatás és a nagymértékű negatív megítéléstől való félelem rizikófaktorként, míg az aktív, célirányos halogatás protektív tényezőként jelenhet meg a hallgatók akadémiai életében.

Actions (login required)

View Item