A deglobalizáció mítosza: a nemzetközi összekapcsoltság változó formái a 20–21. században = The myth of deglobalisation: Changing forms of international interconnectedness in the 20th and 21st centuries

Tomka, Béla (2026) A deglobalizáció mítosza: a nemzetközi összekapcsoltság változó formái a 20–21. században = The myth of deglobalisation: Changing forms of international interconnectedness in the 20th and 21st centuries. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 73 (9). pp. 1056-1076. ISSN 0023-4346 (nyomtatott); 1588-113X (elektronikus)

Preview

Text 97570-1-10-20260910.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (254kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a deglobalizáció fogalmának történeti és empirikus érvényességét vizsgálja a 20–21. század azon két időszakában, amelyekre a szakirodalom és a közbeszéd a leggyakrabban hivatkozik deglobalizációs periódusként: a két világháború közötti időszakban és a 2008 utáni években. Kiindulópontja, hogy a deglobalizáció fogalma csak akkor használható meggyőzően, ha nem pusztán egyes áramlások lassulása vagy átrendeződése, hanem a globalizáció egészének visszaesése mutatható ki. A tanulmány ezért a globalizációt nem kizárólag gazdasági folyamatként értelmezi, hanem a határokon átnyúló kapcsolatok bővüléseként, a kölcsönös függések erősödéseként és a globális tudat terjedéseként. Az elemzés arra jut, hogy a két világháború közötti korszakban gazdasági értelemben valóban megfigyelhető volt deglobalizáció, ugyanakkor a kulturális és politikai dimenziókban a világméretű összekapcsoltság bővült, s emellett a kölcsönös függés és a globális tudat is erősödött. A 2008 utáni időszakban pedig a gazdasági globalizáció terén is legfeljebb lassulás, stagnálás és szelektív átrendeződés érzékelhető, miközben a kulturális globalizáció nagy ütemben haladt előre; emellett a globális interdependencia és annak társadalmi tudatosulása is világméretekben erősödött. A tanulmány következtetése szerint a deglobalizáció átfogó történeti kategóriaként félrevezető lehet: a 20–21. század vizsgált időszakaiban pontosabb a globalizáció átrendeződéséről és konfliktusos újraszerveződéséről beszélni. | The study examines the historical and empirical validity of the concept of deglobalisation in the two periods of the twentieth and twenty-first centuries most frequently referred to in the literature and public discourse as phases of deglobalisation: the interwar period and the years after 2008. Its point of departure is that the concept of deglobalisation can be used convincingly only if it refers not merely to the slowdown or reconfiguration of certain flows, but to a demonstrable decline in globalisation as a whole. The study therefore understands globalisation not exclusively as an economic process, but as the expansion of cross-border relations, the intensification of interdependencies, and the spread of global consciousness. The analysis concludes that, in the interwar period, deglobalisation could indeed be observed in economic terms; at the same time, however, worldwide interconnectedness expanded in the cultural and political dimensions, while the global interdependence of societies and global consciousness also intensified. In the period after 2008, moreover, economic globalisation shows, at most, signs of slowdown, stagnation, and selective reconfiguration, while cultural globalisation has advanced at a rapid pace; in addition, global interdependence and its social awareness have also increased worldwide. The study concludes that deglobalisation may be misleading as a comprehensive historical category: for the periods of the twentieth and twenty-first centuries examined here, it is more accurate to speak of the reconfiguration and conflict-ridden reorganisation of globalisation.

Actions (login required)

View Item