Égető kihívás a sürgősségi ellátásban: a kiégés, a másodlagos traumás stressz és a pszichológiai immunkompetencia = A burning challenge in emergency care: burnout, secondary traumatic stress, and psychological immune competence

Ádám, Kornél and Barta, Luca and Tóth, Adrienn and Fenyves, Bánk and Varga, Csaba and Kórizs, Tímea and Töreki, Annamária (2026) Égető kihívás a sürgősségi ellátásban: a kiégés, a másodlagos traumás stressz és a pszichológiai immunkompetencia = A burning challenge in emergency care: burnout, secondary traumatic stress, and psychological immune competence. ORVOSI HETILAP, 167 (34). pp. 1335-1342. ISSN 0030-6002

Text 650-article-p1335.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (337kB)

Abstract

Bevezetés: A sürgősségi betegellátásban dolgozók széles spektrumú, kritikus és nem kritikus esetekkel találkozva folyamatosan nagy stresszhatásnak vannak kitéve. A gyakori traumatikus élmények és a nagy érzelmi munkaterhelés fokozza a kiégés és a másodlagos traumás stressz kialakulásának kockázatát. A pszichológiai immunkompetencia mint intraperszonális erőforrás a hatékony megküzdés kulcsa lehet. Célkitűzés: Célunk a pszichológiai immunkompetencia, a kiégés dimenziói – érzelmi kimerülés (EE), deperszonalizáció (DP), személyes teljesítmény (PA) – és a másodlagos traumás stressz közötti kapcsolatok feltárása volt a sürgősségi osztály dolgozói körében. Másodlagosan a nem, az életkor és a munkakör hatásait elemeztük. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatban 72, a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostani Klinikáján dolgozó egészségügyi szakember (a teljes klinikai állomány 48%-a) a Maslach Kiégés Leltárból (MBI), a Pszichológiai Immunrendszer Kérdőívből (PIK) és a Másodlagos Traumás Stressz Skálából (STSS) álló online kérdőívcsomagot töltött ki. Az elemzést SPSS és R szoftverekkel végeztük; ellenőriztük a skálák belső megbízhatóságát, az összefüggéseket és a csoportkülönbségeket nemparaméteres statisztikai módszerekkel értékeltük. Eredmények: A PIK-pontszám szignifikánsan negatívan korrelált az MBI-EE- (ρ = −0,63) és az MBI-DP- (ρ = −0,56), valamint pozitívan az MBI-PA-skálával (ρ = 0,64; p<0,001). Az STSS-értékek az MBI-EE-vel pozitív (ρ = 0,56), a PIK-pontszámmal negatív kapcsolatot mutattak (ρ = −0,37). A nők nagyobb érzelmi kimerülést és STSS-értékeket jeleztek; az életkor és a munkakör nem mutatott szignifikáns protektív hatást. A mérési minta jellegzetességei korlátozhatják az eredmények általánosíthatóságát. Megbeszélés: Az eredmények alapján a pszichológiai immunkompetencia védelmet nyújthat a kiégés és a másodlagos traumás stressz ellen. A pszichés erőforrások hiánya fokozhatja az érzelmi kimerülés kockázatát, és az életkor vagy a munkaköri szerep önmagában nem véd. A nemek közti eltérések célzott, erőforrás-alapú intervenciókat indokolnak. Következtetés: A pszichológiai immunkompetencia meghatározó tényező a kiégés és a másodlagos traumás stressz szempontjából a sürgősségi ellátásban. Az egyéni pszichés erőforrások fejlesztése szervezeti intézkedésekkel kombinálva optimalizálhatja a dolgozók jóllétét és rezilienciáját. Orv Hetil. 2026; 167(34): 1335–1342. | Introduction: Emergency healthcare professionals are continuously exposed to high stress, managing a wide spectrum of critical and non-critical cases. Frequent traumatic events and high emotional workload increase the risk of burnout and secondary traumatic stress. Psychological immune competence, as a stable intrapersonal resource, may support coping and resilience. Objective: This study examined associations between psychological immune competence and burnout dimensions, i.e., emotional exhaustion (EE), depersonalization (DP), personal accomplishment (PA), and secondary traumatic stress in emergency staff. Secondary objectives included differences by sex, age, and occupational group. Methods: 72 healthcare professionals at the Semmelweis University Department of Emergency Medicine (48% of total clinical staff) completed the Maslach Burnout Inventory (MBI), Psychological Immune Competence Questionnaire (PIK), and Secondary Traumatic Stress Scale (STSS) online. Reliability was assessed, and correlations and group differences were evaluated using non-parametric tests. Results: PIK scores correlated negatively with MBI-EE (ρ = −0.63) and MBI-DP (ρ = −0.56) and positively with MBI-PA (ρ = 0.64; p<0.001). STSS scores correlated positively with emotional exhaustion (ρ = 0.56) and negatively with PIK (ρ = −0.37). Women reported higher emotional exhaustion and STSS scores. Age and occupational role were not protective. Less than half of the total clinical staff participated, which may limit generalizability. Discussion: Stronger psychological immune competence mitigates burnout and secondary traumatic stress. Lack of individual psychological resources increases emotional exhaustion risk, while age and occupational role alone offer no protection. Sex differences suggest the need for targeted, resource-focused interventions. Conclusion: Psychological immune competence is a key factor in burnout and secondary traumatic stress among emergency staff. Enhancing individual resources, combined with organizational interventions, may improve staff well-being and resilience.

Actions (login required)

View Item