Gyulladásos bélbetegséggel élő serdülők táplálkozási szokásainak felmérése = Assessment of dietary habits in adolescents with inflammatory bowel disease

Pintér, Hajnalka Krisztina and Nagy, Viola Anna and Csajbókné Csobod, Éva and Béres, Nóra and Prehoda, Bence and Cseh, Áron and Dezsőfi-Gottl, Antal and Pintér, Ádám and Pálfi, Erzsébet (2026) Gyulladásos bélbetegséggel élő serdülők táplálkozási szokásainak felmérése = Assessment of dietary habits in adolescents with inflammatory bowel disease. ORVOSI HETILAP, 167 (35). pp. 1394-1401. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1394.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (353kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek (IBD-k) incidenciája világszerte növekszik, kialakulásukban és lefolyásukban a táplálkozási tényezők is szerepet játszanak. A mediterrán étrend protektív hatását több klinikai kutatás is igazolta, azonban a betegek valós táplálkozási szokásairól – különösen remisszió idején – korlátozott adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a remisszióban lévő, serdülőkori IBD-betegek mediterrán diétához való adherenciájának és a nyugati típusú étrendhez köthető táplálkozási szokásainak felmérése volt. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatban 24, biológiai terápiában részesülő IBD-beteg (átlagéletkor: 15,71 ± 2,31 év) vett részt. A mediterrán diétához való adherenciát a KIDMED-kérdőívvel, míg a nyugati étrendi elemek fogyasztását 23 tételes speciális élelmiszerfogyasztás-gyakorisági kérdőívvel értékeltük. Eredmények: A KIDMED alapján a résztvevők többsége alacsony (n = 16) vagy közepes (n = 8) adherenciát mutatott, nagymértékű adherencia nem fordult elő (KIDMED-pontszám-átlag: 2,75 ± 1,78). Az élelmiszerfogyasztás-gyakorisági kérdőív alapján valamennyi beteg rendszeresen fogyasztott nyugati típusú étrendre jellemző élelmiszereket; a leggyakrabban fogyasztott termékek a csokoládé, a zsíros felvágottak, a péksütemények, a cukrozott gabonapelyhek voltak. A kérdőívben szereplő 23 élelmiszercsoport közül átlagosan 7,75 szerepelt a résztvevők étrendjében legalább heti 1–3-szor. A táplálkozási szokások és a diagnózisok (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), illetve a nemek között nem mutatkozott szignifikáns kapcsolat, ugyanakkor a résztvevők egyharmadánál kedvezőtlen étrendi mintázat volt megfigyelhető. A két kérdőív közötti kapcsolat vizsgálata során nem találtunk szignifikáns összefüggést. Megbeszélés: Eredményeink a nyugati típusú étrend tekintetében összhangban vannak a hazai, egészséges populáción végzett felmérések megállapításaival, amelyek alacsony szintű zöldség-, gyümölcs- és rostfogyasztást jeleznek. A mediterrán étrenddel kapcsolatos eredményeink a nemzetközi adatokhoz képest kedvezőtlenebb képet mutatnak. A vizsgálat rámutat arra, hogy a remisszió idején a táplálkozási ajánlások követése háttérbe szorulhat. Következtetés: Az IBD-betegek körében kedvezőtlen táplálkozási mintázat figyelhető meg, amely indokolttá teszi a rendszeres és célzott dietetikai intervenciót. A hosszú távon fenntartható, kiegyensúlyozott étrend hangsúlyozása – különösen remisszió idején – kulcsfontosságú a betegségmenedzsment szempontjából. Orv Hetil. 2026; 167(35): 1394–1401. | Introduction: The incidence of inflammatory bowel diseases (IBDs) is increasing worldwide, with dietary factors playing a role in both their development and clinical course. The protective effect of the Mediterranean diet has been confirmed by several clinical studies; however, limited data are available on patients’ actual dietary habits – particularly during remission. Objective: The aim of our study was to assess adherence to the Mediterranean diet and the presence of Western-type dietary patterns among adolescent IBD patients in remission. Method: In this cross-sectional study, 24 IBD patients receiving biologic therapy (mean age: 15.71 ± 2.31 years) were included. Adherence to the Mediterranean diet was assessed using the KIDMED questionnaire, while the consumption of Western dietary components was evaluated using a specific 23-item food frequency questionnaire. Results: Based on KIDMED scores, all participants showed low (n = 16) or moderate (n = 8) adherence, with no cases of high adherence (mean: 2.75 ± 1.78). According to the food frequency questionnaire, all patients regularly consumed foods characteristic of a Western dietary pattern, most commonly chocolate, high-fat processed meats, bakery products, and sugar-sweetened breakfast cereals. Participants consumed an average of 7.75 out of 23 listed food groups at least 1–3 times weekly. No significant associations were found between dietary habits and diagnosis (Crohn’s disease or ulcerative colitis) or sex; however, approximately one-third of the participants demonstrated an unfavorable dietary pattern. Furthermore, no significant correlation was identified between the results of the two questionnaires. Discussion: Our findings regarding Western dietary patterns are consistent with results from studies conducted in the healthy Hungarian population, which indicate low intake of vegetables, fruits, and dietary fiber. Adherence to the Mediterranean diet in our cohort appears less favorable compared to international data. The study highlights that adherence to dietary recommendations may decline during remission. Conclusion: An unfavorable dietary pattern was observed among IBD patients, supporting the need for regular and targeted dietary interventions. Emphasizing a sustainable, balanced diet – particularly during remission – is essential for effective disease management.

Actions (login required)

View Item