Mi (nem) számít normálisnak? – A laboratóriumi referenciaintervallum meghatározásának kihívásai napjainkban = What is (not) considered normal? – Contemporary challenges of establishing laboratory reference intervals

Papp, Éva Katinka and Vásárhelyi, Barna and Láng, Orsolya Márta (2026) Mi (nem) számít normálisnak? – A laboratóriumi referenciaintervallum meghatározásának kihívásai napjainkban = What is (not) considered normal? – Contemporary challenges of establishing laboratory reference intervals. ORVOSI HETILAP, 167 (36). pp. 1415-1428. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1415.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (3MB) | Preview

Abstract

Az orvosi döntéshozatal egyik alapja a laboratóriumi diagnosztika, egy interpretatív tudományterület. Az eredmények értékeléséhez elengedhetetlen a fiziológiás és a kóros értékek definiálása a referenciaintervallumok alapján. A referenciaintervallumok mai modern keretrendszere a klinikai kémia és a laboratóriumi orvoslás fejlődésével párhuzamosan alakult ki. Ma már számos módszer teszi lehetővé a referenciaintervallum meghatározást, amelyek használatát nemzetközi irányelvek szabályozzák. A referenciapopuláció létrehozásához szükséges mintakiválasztás megközelítései alapján az irányelvek direkt és indirekt módszereket különböztetnek meg. Az aranystandardnak számító direkt módszer mellett a laboratóriumi orvoslás, a számítástechnika és a statisztika fejlődésével egyre nagyobb teret nyernek az indirekt mintavételezésen alapuló módszerek. Az indirekt módszerek lehetővé teszik a rutinmérések során keletkező, akár több tíz- vagy százezer eredményből álló adatsor feldolgozását és retrospektív elemzés révén a referenciaintervallum-számítás elvégzését. A jelen áttekintés célja, hogy bemutassa a referenciaintervallum koncepcióját, valamint röviden ismertesse a meghatározásához alkalmazott főbb direkt és indirekt módszereket. Orv Hetil. 2026; 167(36): 1415–1428. | One of the foundations of medical decision-making is laboratory diagnostics, an interpretive field of science. The interpretation of results requires the definition of normal and pathological values based on reference intervals. The modern framework of reference intervals has gradually evolved, in parallel with the development of clinical chemistry and laboratory medicine. Nowadays, there are numerous statistical methods available for determining reference intervals, regulated by international guidelines. Based on the approaches to select the required samples for establishing a reference population, current guidelines distinguish between direct and indirect methods for determining reference intervals. In addition to the direct method, which is considered the gold standard, methods based on indirect sampling are gaining ground with the development of laboratory medicine, computer technology and statistics. The indirect methods enable the processing of data sets consisting of tens or hundreds of thousands of results generated during routine measurement, and through retrospective analysis, the calculation of reference intervals. The aim of this review is to present the concept of the reference interval and to provide a concise overview of the main direct and indirect methods used for its establishment.

Actions (login required)

View Item