A takarmányalapanyag-termelés klímahatásának monetáris értékelése és annak agrárökonómiai alkalmazása – a magyarországi szójatermesztés példáján | Monetary Valuation of the Climate Impact of Feed Crop Production and Its Agroeconomic Application: The Case of Hungarian Soybean Production

Tikász, Ildikó Edit and Molnár, Zsuzsa (2026) A takarmányalapanyag-termelés klímahatásának monetáris értékelése és annak agrárökonómiai alkalmazása – a magyarországi szójatermesztés példáján | Monetary Valuation of the Climate Impact of Feed Crop Production and Its Agroeconomic Application: The Case of Hungarian Soybean Production. GAZDÁLKODÁS, 70 (3). pp. 224-243. ISSN 0046-5518 (nyomtatott); 3003-9894 (elektronikus)

Preview

Text Gazdalkodas2026_3_2470Klimahatas_224-243.pdf - Published Version Download (652kB) | Preview

Abstract

A mezőgazdasági termékek piaci ára jelenleg nem tükrözi a termelésük során keletkező klímaexternáliákat. Bár ezek pénzbeli értékelésére több módszertan is létezik, alkalmazásuk még kevéssé elterjedt. A tanulmány egy ilyen értékelési megközelítést vizsgál a magyarországi szójatermesztés példáján. A FOODCoST projekt keretében létrehozott adatbázis 72 gazdaság 2022–2024. évi adataiból összesen 682 termesztéstechnológiai megfigyelést tartalmaz. A fajlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátást) a RED II uniós irányelvre épülő számítási modellel, míg a kibocsátás pénzbeli értékét a CE Delft környezeti árai alapján határoztuk meg.A vizsgált szójatermesztési technológiák átlagos ÜHG-kibocsátása454,8 kg CO2eq/tonna szárazanyag volt, amely 89,5 EUR/tonna klímaexternáliának felelt meg – ennyivel módosítaná átlagosan egy tonna szójabab gazdasági értékét a klímahatás figyelembevétele. Az agrárökonómiai alkalmazás során azonban nem ezt az abszolút értéket, hanem a technológiák és a magyarországi referenciaérték közötti eltérés monetáris hatását építettük be a termelői árba: az alacsonyabb kibocsátású gazdaságok árprémiumot, a magasabb kibocsátásúak árlevonást kaptak. A módszert nyolc, részletes adatgyűjtéssel felmért panelüzemen teszteltük, ahol az árkorrekció a termelési értéken keresztül –68,2 és +39,7 ezer forint/hektár között módosította az ágazati eredményt. Megvizsgáltuk a panelüzemek szójatermesztésének ágazati eredménye alapján egymáshoz, valamint az AKI Tesztüzemi Információs Rendszer (FADN) országos átlagához viszonyított helyzetüket is. Megállapítottuk, hogy a klímaexternáliák internalizálása módosította az ágazati eredményeket, a gazdaságok rangsorát azonban érdemben nem változtatta meg.A kidolgozott benchmarkingmódszer alkalmas arra, hogy az éghajlati hatás a hagyományos agrárökonómiai mutatókkal együtt jelenjen meg a gazdaságok összehasonlításában. Megfelelő emissziószámítási modell és üzemi adatok rendelkezésre állása esetén a módszer más növénytermesztési kultúrákra is adaptálható. | The market prices of agricultural products currently do not reflect the climate externalities generated during their production. Although several methodologies exist for the monetary valuation of these externalities, their practical application remains limited. This study examines one such valuation approach using Hungarian soybean production as a case study. The database established within the FOODCoST project contains a total of 682 crop production technology observations derived from the 2022–2024 data of 72 farms. Greenhouse gas (GHG) emissions per unit of output were determined using a calculation model based on the RED II EU directive, while their monetary value was determined using the environmental prices published by CE Delft. The average GHG emission of the soybean production technologies examined was 454.8 kg CO2eq per tonne of dry matter, corresponding to a climate externality of EUR 89.5 per tonne – the amount by which accounting for the climate impact would, on average, modify the economic value of one tonne of soybeans. In the agroeconomic application, however, it was not this absolute value but the monetary effect of the deviation between the technologies and the Hungarian reference value that was incorporated into the producer price: farms with lower emissions received a price premium, while those with higher emissions received a price deduction. The method was tested on eight panel farms with detailed data collection, where the price adjustment modified product-level income through changes in revenue by between HUF –68.2 and +39.7 thousand per hectare. Based on the product-level income of soybean production, we examined the panel farms’ position both relative to one another and relative to the national average of the Hungarian Farm Accountancy Data Network (FADN) operated by AKI. The results showed that the internalization of climate externalities modified product-level incomes but did not substantially alter the ranking of the farms. The developed benchmarking method is capable of incorporating climate impact into farm comparisons alongside conventional agroeconomic indicators. Provided that an appropriate emission calculation model and farm-level data are available, the method can also be adapted to other arable crops.

Actions (login required)

View Item