Tudásmegosztás és közösségfejlesztés: a civil tudás egyes formáinak egyetemi beágyazódása Magyarországon – A FETA szerepe

Varga, Anita (2026) Tudásmegosztás és közösségfejlesztés: a civil tudás egyes formáinak egyetemi beágyazódása Magyarországon – A FETA szerepe. CIVIL SZEMLE, 23 (5). pp. 122-145. ISSN 1786-3341

Preview

Text 08_CSZ_2026_05_ksz__Varga.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány a civil szféra és a felsőoktatási intézmények együttműködésének magyarországi mintázatait vizsgálja, különös tekintettel a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesületre (FETA) mint a civil tudás intézményesülésének közvetítőjére. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a civil eredetű szakmai tudás miként épül be az egye temi hallgatótámogatási rendszerekbe, milyen formában jelenik meg az intézményi dokumentumokban, és hogyan járul hozzá a hallgatói hozzáférés, az inklúzió, a közösségfejlesztés és az intézményi alkalmazkodóképesség erősítéséhez. A vizsgálat civil perspektívából értelmezi a társadalmi kohézió és a közösségi reziliencia összefüggéseit is, rámutatva arra, hogy a szakmai együttműködések nem csupán szolgáltatási, hanem közösségépítő funkciót is betöltenek. Az elemzés kvalitatív, összehasonlító dokumentumelemzésre épült, hat magyar felsőoktatási intézményre fókuszálva: ELTE, DE, SZTE, PTE, NJE és DUE. A vizsgálat egy ötdimenziós indikátorrendszert alkalmazott, amely a hozzáférés, inklúzió, civil részvétel, intézményi partnerség és dokumentáltság dimenzióit értékelte. Az eredmények alapján három együttműködési mintázat különíthető el: intézményesült partnerségi modell, fejlődő hálózatos modell és projektalapú együttműködési modell. A dokumentáltság kulcsszerepűnek bizonyult, mivel több esetben a tényleges együttműködések nyilvános láthatósága elmaradt azok szakmai jelentőségétől; ezt a tanulmány láthatósági paradoxonnak nevezi. A FETA ebben a folyamatban katalizátorként értelmezhető: szakmai aján lásaival, módszertani anyagaival és hálózati működésével elősegíti, hogy a civil szférában felhalmozott tudás intézményi rutinná és szakmai standarddá váljon. A kutatás rámutat, hogy a civil–felsőoktatási együttműködések a hallgatói támogatás és a közösségi részvétel fontos erőforrásai, ugyanakkor fenntarthatóságukhoz elengedhetetlen a tudás rögzítése, a hosszú távú finanszírozás és az országos szakpolitikai beágyazás. A vizsgálat eredményei hozzájárulnak a civil kezdeményezések intézményi láthatóságának értelmezéséhez.

Actions (login required)

View Item