A futballhuliganizmus biztonságpolitikai értelmezése Görögország és az Egyesült Királyság kontextusában = Security policy interpretation of football hooliganism in the context of Greece and the United Kingdom

Lippai, Zsolt (2026) A futballhuliganizmus biztonságpolitikai értelmezése Görögország és az Egyesült Királyság kontextusában = Security policy interpretation of football hooliganism in the context of Greece and the United Kingdom. SCIENTIA ET SECURITAS. ISSN 3057-9759

Preview

Text 112-article-10.1556-112.2026.00333.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (538kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a futballhuliganizmus biztonságpolitikai értelmezését vizsgálja a Heysel-katasztrófa utáni Egyesült Királyság, illetve a Kampanos-gyilkosság utáni Görögország példáját elemezve. A kutatás kvalitatív, összehasonlító esettanulmányokra épül, és releváns szakirodalmak, médiamegjelenések induktív tartalomelemzését alkalmazza. Kiemelt figyelmet fordít a biztonságiasítás kulcselemeire: az egzisztenciális fenyegetés narratívájára, a rendkívüli intézkedések igazolására, a referenciaobjektumok kijelölésére, valamint a célközönség megszólításának módjára. Rámutat, hogy a huliganizmus mindkét vizsgált esetben a társadalom egészét érintő, morális és fizikai veszélyként jelent meg az adott országok közbeszédében, és ez a keretezés hozzájárult a korlátozó, represszív jellegű állami beavatkozások legitimálásához. Bizonyítja, hogy a sikeres állami fellépésről szóló narratíva – különösen az Egyesült Királyság esetében – leginkább olyan retorikai konstrukciónak tekinthető, amely elfedi a jelenség komplex társadalmi és strukturális tényezőit. Görögország esetében a politikai, intézményi és gazdasági függésrendszerek tovább gyengítik a futballhuliganizmusra adott szakpolitikai válaszok koherenciáját, a médiamegjelenések pedig moralizáló, depolitizált logikát követnek. | The study examines the interpretation of football hooliganism in security policy by analyzing examples from the United Kingdom following the Heysel disaster and from Greece following the Kampanos murder. The research is based on qualitative, comparative case studies and applies inductive content analysis of relevant literature and media appearances. It pays particular attention to the key elements of securitization: the narrative of existential threat, the justification of extraordinary measures, the designation of reference objects, and the way in which the target audience is addressed. It points out that, in both cases, hooliganism emerged in the public discourse of these countries as a moral and physical threat to society as a whole – an interpretation that contributed to the legitimization of restrictive and repressive state interventions. It demonstrates that the narrative of successful state action, particularly in the case of the United Kingdom, can best be regarded as a rhetorical construct that obscures the complex social and structural factors underlying the phenomenon. In Greece, political, institutional, and economic dependencies further weaken the coherence of policy responses to football hooliganism, while media coverage follows a moralizing, depoliticized logic. The author argues, using a critical, multidisciplinary approach and emphasizing the need for further empirical research, that categorizing hooliganism as a security policy issue primarily serves to legitimize government action and does not necessarily lead to a meaningful reduction in the phenomenon. This research also aligns with the interdisciplinary research collaborations that have developed over the past decade within the Department of Private Security and Local Governmental Law Enforcement at the National University of Public Service, which have been proven to contribute to the study of law enforcement and sports safety issues through scientometric and network analysis methods.

Actions (login required)

View Item