Az emlőimplantátum-betegségek Janus-arca II. : Az emlőimplantátummal összefüggő anaplasticus nagysejtes lymphoma = The Janus face of breast implant diseases II : Breast implant-associated anaplastic large cell lymphoma

Debreczeni, Béla Zoltán and Ferencz, Andrea (2026) Az emlőimplantátum-betegségek Janus-arca II. : Az emlőimplantátummal összefüggő anaplasticus nagysejtes lymphoma = The Janus face of breast implant diseases II : Breast implant-associated anaplastic large cell lymphoma. ORVOSI HETILAP, 167 (40). pp. 1605-1615. ISSN 0030-6002

Text 650-article-p1605.pdf - Published Version Restricted to Repository staff only Download (3MB)

Abstract

Napjaink plasztikai sebészetében az emlőimplantátumok alkalmazása elengedhetetlen műtéttechnikai eszköz mind a rekonstrukciós, mind az esztétikai célú beavatkozások során. A beültetés egyértelmű pozitív hatása, hogy javítja a testképet és ezzel az önértékelést, azonban az elmúlt húsz évben a sikeres használat mellett megjelent az implantátumok árnyoldala, amelyet implantátumbetegségként ismer az orvosi szakirodalom. Ezek az emlőimplantátum-betegség (breast implant illness – BII), az emlőimplantátummal összefüggő anaplasticus nagysejtes lymphoma (breast implant-associated anaplastic large cell lymphoma – BIA-ALCL) és az emlőimplantátummal összefüggő laphámrák (breast implant-associated squamous cell carcinoma – BIA-SCC). Az emlőimplantátum-lymphoma ritka, de jól körülhatárolt szindróma, amely anaplasticus, CD30+ T-sejtes non-Hodgkin-lymphoma, amely elsősorban a texturált felszínű implantátumok körül alakul ki. A betegség általában később, az implantációt követő 8–12 év után alakul ki, és az implantátum körüli lokális tünetek (késői seroma, emlő[k] alakjának megváltozása, aszimmetriája stb.) dominálnak. Előrehaladott, III. és IV. stádiumú esetekben szisztémás tünetek is kialakulhatnak, mint krónikus fáradtság, láz, éjszakai izzadás, illetve regionális nyirokcsomó- vagy távoli áttétek (például mellkasfal, máj, vékonybél, csontvelő). Lokalizált emlőimplantátum-lymphoma esetén (I. stádium) az en bloc explantáció és capsulectomia sokszor kuratív megoldást jelent, és nem szükséges további adjuváns kezelés. A II–IV. stádiumban posztoperatív adjuváns kemoradioterápia és biológiai kezelés is szükséges. A betegség kezelési protokolljai kiemelt figyelmet fordítanak a multidiszciplináris megközelítésre, amelynél a plasztikai sebészek mellett onkológus, radiológus, patológus és pszichológus is részt vesz a betegellátásban. Ez a holisztikus szemlélet javítja a hosszú távú terápiás eredményeket és a betegek életminőségét. A nemzetközi irodalmat áttekintő és a hazai gyakorlati adatokat figyelembe vevő jelen tanulmány a folyamatok hátterében álló immunológiai folyamatokat, epidemiológiai, klinikai és sebészeti tényezőket mutatja be. Orv Hetil. 2026; 167(40): 1605–1615. In modern plastic surgery, breast implants are an indispensable surgical tool in both reconstructive and cosmetic procedures. The clear positive effect of implantation is that it improves body image and thus self-esteem, but over the past twenty years, alongside its successful use, a downside to implants has emerged, known in medical literature as implant diseases. These are autoimmune breast implant illness (BII), breast implant-associated anaplastic large cell lymphoma (BIA-ALCL) and breast implant-associated squamous cell carcinoma (BIA-SCC). BIA-ALCL is a rare but well-defined syndrome, an anaplastic, CD30+ T-cell non-Hodgkin lymphoma, primarily associated with textured surface implants. The disease usually develops later, 8–12 years after implantation, and local symptoms (late seroma, breast shape change, asymmetry, etc.) are dominant. In advanced stage III and IV cases, systemic symptoms such as chronic fatigue, fever, night sweats, and regional lymph node or distant metastases (e.g., chest wall, liver, small intestine, bone marrow) may also develop. In localized BIA-ALCL, en bloc explantation and capsulectomy are often curative and no further adjuvant treatment is necessary. In stages II–IV, postoperative adjuvant chemo-radiotherapy and biological treatment are also necessary. Treatment protocols for the disease emphasize a multidisciplinary approach, with plastic surgeons, oncologists, radiologists, pathologists, and psychologists all participating in patient care. This holistic approach improves long-term therapeutic outcomes and patients’ quality of life. This study, which reviews international literature and considers local practical data, presents the immunological processes, epidemiological, clinical, and surgical factors underlying these processes.

Actions (login required)

View Item