Interpretation of the urban landscape dynamics of Kecskemét based on satellite vegetation indices = Kecskemét városi tájdinamikájának értelmezése műholdas vegetációs indexek alapján

Erdélyi, Regina (2026) Interpretation of the urban landscape dynamics of Kecskemét based on satellite vegetation indices = Kecskemét városi tájdinamikájának értelmezése műholdas vegetációs indexek alapján. 4D TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS KERTMŰVÉSZETI FOLYÓIRAT / JOURNAL OF LANDSCAPE ARCHITECTURE AND GARDEN ART (80). pp. 76-103. ISSN 1787-6613 (print); 2939-886X (online)

Preview

Text 4D8006Erdelyi.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (2MB) | Preview

Abstract

The study of urban landscape dynamics is essential for understanding the long-term functioning, resilience, and climate adaptation role of urban green infrastructure. As a rapidly growing and climate-sensitive medium-sized city, Kecskemét is particularly well suited for examining the relationships between urbanization processes and changes in green space. The aim of this study is to quantitatively assess urban landscape dynamics using satellite-derived vegetation indices for the period between 2017 and 2025. The research employs the Enhanced Vegetation Index (EVI) time series calculated from Sentinel-2 multispectral data, which reliably reflects vegetation cover and vitality even in urban environments, while reducing distortions caused by soil and atmospheric effects. The analysis is based on error-filtered annual EVI composites restricted to the vegetation period, as well as a ΔEVI difference map for the 2017–2025 period.These were complemented with zonal statistical methods to reveal differences between city districts. According to our results, the average urban EVI for Kecskemét decreased from 0.399 to 0.337, indicating a moderate but consistent decline in vegetation condition. The observed changes exhibit a spatially heterogeneous, mosaic-like pattern: negative ΔEVI values are primarily concentrated in built-up, transitional, and suburban areas, where increased surface sealing, industrial expansion, and the transformation of garden-city plots have led to significant losses of green space. In contrast, positive or stable EVI values are found in large contiguous forest blocks, recreational green areas, and certain institutional zones, where biological maturation, spontaneous revegetation, or targeted green space development has occurred. The results indicate that gains in green space are generally fragmented and often temporary, whereas losses are, in many cases, permanent and driven by structural transformations. Thus, the ΔEVI-based analysis reveals not only changes in vegetation status, but also the underlying dynamics of how urban landscapes function, which are of critical importance for future green infrastructure planning and prioritization. | A települési tájdinamika vizsgálata kulcsfontosságú a városi zöldinfrastruktúra hosszú távú működésének, ellenállóképességének és klímaadaptációs szerepének megértésében. Kecskemét, mint gyorsan növekvő és klímaérzékeny középváros különösen alkalmas az urbanizációs folyamatok és a zöldfelületi változások összefüggéseinek értelmezésére. Jelen tanulmány célja a települési tájdinamika kvantitatív értékelése a 2017 és 2025 közötti időszak műholdas vegetációs indexeire alapozva. A kutatás a Sentinel–2 multispektrális adatain számított Enhanced Vegetation Index (EVI) idősorát alkalmazza, amely a városi környezetben is megbízhatóan tükrözi a vegetáció borítottságát és vitalitását, miközben csökkenti a talaj- és légköri hatások okozta torzításokat. Az elemzés a vegetációs időszakra korlátozott, hibaszűrt éves EVI-kompozitokra, valamint a 2017–2025 közötti ΔEVI különbségtérképre épül, amelyet zónastatisztikai módszerekkel egészítettünk ki a városrészi különbségek feltárása érdekében. Eredményeink szerint Kecskemét teljes városi EVI-átlaga 0,399-ről 0,337-re csökkent, ami mérsékelt, de következetes romlást jelez a vegetációs állapotban. A változások térben mozaikos mintázatot mutatnak: a negatív ΔEVI-értékek elsősorban a beépülő, átmeneti és elővárosi zónákban koncentrálódnak, ahol a burkolatnövekedés, az ipari terjeszkedés és a kertvárosi telkek átalakulása jelentős zöldfelületi veszteséggel jár. Ezzel szemben pozitív vagy stabil EVI-értékek a nagy összefüggő erdőtömbökben, rekreációs zöldterületeken, valamint bizonyos intézményi zónákban jelennek meg, ahol biológiai beérés, spontán revegetáció vagy célzott zöldfelület-fejlesztés történt. Az eredmények rámutatnak, hogy a zöldfelületi nyereség főként fragmentált, gyakran átmeneti jellegű, míg a zöldfelület-vesztés sok esetben tartós, szerkezeti átalakulásokból ered. A ΔEVI-alapú vizsgálat így nemcsak a vegetációs állapot változását, hanem a városi táj működésének mélyebb dinamikáit is feltárja, amelyek a jövőbeli zöldinfrastruktúra-tervezés és -priorizálás szempontjából kiemelt jelentőségűek.

Actions (login required)

View Item