A hazai KFI-projekteredmények hasznosításának fejlesztése – magyar KFI ökoszisztéma-felmérés alapján = Enhancing the utilization of R&D&I project results – based on an assessment of the hungarian RDI ecosystem

Dobos, Oszkár (2026) A hazai KFI-projekteredmények hasznosításának fejlesztése – magyar KFI ökoszisztéma-felmérés alapján = Enhancing the utilization of R&D&I project results – based on an assessment of the hungarian RDI ecosystem. MAGYAR MINŐSÉG, 35 (9). pp. 47-57. ISSN 1416-9576

Preview

Text MM_3_Dobos_47_57.pdf - Published Version Download (581kB) | Preview

Abstract

The economic and societal utilization of outcomes from research, development, and innovation (R&D&I) projects fundamentally determines the competitiveness of national innovation ecosystems, particularly through the quality of collaboration between the academic sphere and market actors. In recent years, the Hungarian national policy framework has established several support programs specifically designed to encourage the market-oriented utilization of scientific results and to strengthen university–industry ties. These instruments encompass support for resource mobilization, the facilitation of utilization through R&D&I funding, the development of technology transfer mechanisms, and collaborative models implemented jointly with industrial and scientific partners. This study analyzes the extent to which these forms of support contribute to the practical, market-ready application of projectbased research outcomes. The empirical investigation is based on a structured questionnaire administered to domestic, innovation-oriented organizations (n = 287), exploring their experiences with various models of academic–industry collaboration. Quantitative statistical analyses were conducted to examine the relationships between the types of support provided and the success of the resulting utilization. The results indicate that consortium-based collaborations—linking universities with market actors—significantly strengthen market-oriented commercialization, whereas commercialization efforts pursued in isolation typically lead primarily to academic outputs. Furthermore, the institutional presence of structured innovation management functions serves as a key moderating factor in successfully aligning academic and market logics. The empirical findings of this study contribute to the further development of the innovation policy toolkit and highlight the critical success factors for commercialization based on academia–industry collaboration within the Hungarian innovation ecosystem. | A kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) projektekből származó eredmények gazdasági és társadalmi hasznosítása alapvetően meghatározza a nemzeti innovációs ökoszisztémák versenyképességét, különösen az akadémiai szféra és a piaci szereplők együttműködésének minősége révén. Az elmúlt években a magyar nemzeti szakpolitikai keretrendszer számos olyan támogatási programot alakított ki, amelyek célzottan ösztönzik a tudományos eredmények piaci irányú hasznosítását és az egyetem–ipar kapcsolatok erősítését. Ezek az eszközök kiterjednek az erőforrások mozgósításának támogatására, a K+F+I finanszírozáson keresztüli hasznosítás elősegítésére, a technológiaátadási mechanizmusok fejlesztésére, valamint az ipari és tudományos partnerekkel közösen megvalósított együttműködési modellekre. A tanulmány azt elemzi, hogy e támogatási formák milyen mértékben járulnak hozzá a projektalapú kutatási eredmények gyakorlati, piacképes alkalmazásához. Az empirikus vizsgálat strukturált kérdőívre épül, amelyet hazai, innovációorientált szervezetek (n = 287) körében vettünk fel, feltárva tapasztalataikat az akadémiai–ipari együttműködés különböző hasznosítási modelljeivel kapcsolatban. A kvantitatív statisztikai elemzések a támogatási típusok és a hasznosítás eredményessége közötti összefüggéseket vizsgálták. Az eredmények alapján a konzorciumalapú, egyetemeket és piaci szereplőket összekapcsoló együttműködések szignifikánsan erősítik a piacorientált hasznosítást, míg az elszigetelten megvalósuló kereskedelmi törekvések jellemzően inkább akadémiai kimenetekhez vezetnek. Emellett a strukturált innovációmenedzsment-funkciók intézményi jelenléte meghatározó moderáló tényezőként jelenik meg az akadémiai és piaci logikák sikeres összehangolásában. A tanulmány empirikus eredményei hozzájárulnak az innovációpolitikai eszköztár továbbfejlesztéséhez, és rámutatnak a magyar innovációs környezetben az akadémia–piac együttműködésen alapuló hasznosítás kritikus sikerfeltételeire.

Actions (login required)

View Item