A liliputi óriás - Mongólia külpolitikájának sajátosságai = The Lilliputian Giant – Peculiarities of Mongolia’s Foreign Policy

Salát, Gergely and Talárovich, Orsolya (2026) A liliputi óriás - Mongólia külpolitikájának sajátosságai = The Lilliputian Giant – Peculiarities of Mongolia’s Foreign Policy. KÜLÜGYI SZEMLE, 25 (3). pp. 22-41. ISSN 1587-9089

Preview

Text 2-Salat-Talarovich.pdf - Published Version Download (811kB) | Preview

Abstract

A tanulmány Mongólia külpolitikáját a kisállami stratégiák elméleti keretében vizsgálja. Az ország, amely két nagyhatalom – Kína és Oroszország – közé szorult, sajátos, strukturálisan aszimmetrikus geopoli- tikai helyzetben van, ráadásul mindkét szomszédjával kapcsolatban rossz történelmi tapasztalatokkal rendelkezik. Mindez alapvetően határozza meg a mongol külpolitikai gondolkodást és gyakorlatot, amelyek fő célja a függet- lenség és a szuverenitás fenntartása, illetve a mozgástér növelése. A rendszer- váltás után Ulánbátor tudatos stratégiát alakított ki, amelynek a fő alapelvei: a két szomszédos ország közötti egyensúlyozás, a mozgástérnek a külpolitikai kapcsolatok diverzifikálása (az ún. harmadik szomszéd politika) révén törté- nő bővítése, valamint a multilaterális kezdeményezésekben való részvétel. A rugalmasság, a pragmatizmus és a stratégiai következetesség kombináció- jával a mongol külpolitikának az elmúlt három és fél évtizedben a rendkívül korlátozó geopolitikai környezetben is sikerült úgy bővítenie a mozgásterét, hogy az más kis- és közepes államok számára is tanulságokkal szolgálhat. | This study examines Mongolia’s foreign policy within the theoretical framework of small-state strategies. Situated between two great powers – China and Russia – Mongolia occupies a structurally asymmetric geopolitical position and has negative historical experiences with both neighbors. These conditions fundamentally shape Mongolian foreign policy thinking and practice, whose primary objectives are the preservation of independence and sovereignty, as well as the expansion of strategic maneuvering space. Following the democratic transition, Ulaanbaatar developed a deliberate strategy built on three core principles: balancing between the two neighbors, expanding the room for maneuvering by diversifying foreign policy relations (the “third neighbor” policy), and actively participating in multilateral initiatives. Over the past three and a half decades, Mongolia’s foreign policy – combining flexibility, pragmatism, and strategic consistency – has managed to create room for maneuver within an exceptionally constrained geopolitical environment. This experience may offer valuable lessons for other small- and medium-sized states.

Actions (login required)

View Item