Externalizált határvédelem a Földközi-tengeren: Olaszország migrációs stratégiájának fejlődése, 2014–2024 = Externalized Border Protection in the Mediterranean: The Evolution of Italy’s Migration Strategy, 2014–2024

Galántai, László Dávid (2026) Externalizált határvédelem a Földközi-tengeren: Olaszország migrációs stratégiájának fejlődése, 2014–2024 = Externalized Border Protection in the Mediterranean: The Evolution of Italy’s Migration Strategy, 2014–2024. KÜLÜGYI SZEMLE, 25 (3). pp. 73-95. ISSN 1587-9089

Preview

Text 4-Galantai-Laszlo.pdf - Published Version Download (875kB) | Preview

Abstract

A tanulmány Olaszországnak a mediterrán térségbeli irreguláris migrációra 2014 és 2024 között adott válaszait elemzi. Abból indul ki,hogy a középső útvonalon jelentkező migrációs nyomás a líbiai állam ös -szeomlásával, a Száhel destabilizációjával, az embercsempész-hálózatokműködésével és a hibrid biztonsági környezet átalakulásával összefüggő,komplex kihívásként értelmezhető. A fő állítása szerint az egymást váltóolasz kormányok retorikája eltért ugyan, a stratégiai irányuk azonban erősfolytonosságot mutatott: Róma fokozatosan az externalizáció, a migrációval kapcsolatos feladatok kiszervezése felé mozdult el. A folyamat során ajogi, diplomáciai és katonai-rendészeti eszközök egyre szorosabban kapcsolódtak össze. A jelen elemzés következtetése szerint a döntés növelteOlaszország mozgásterét, ugyanakkor újratermelte a migrációkezelés jogi,humanitárius és biztonságpolitikai dilemmáit. | The study analyzes Italy’s responses to irregular migration in the Mediterranean between 2014 and 2024. It begins with the premise that migration pressure along the Central Mediterranean route can be understood as a complex challenge linked to the collapse of the Libyan state, the destabilization of the Sahel, the activities of human trafficking networks, and the transformation of the hybrid security environment. The main argument is that while the rhetoric of successive Italian governments has differed, their strategic direction has shown strong continuity: the country gradually shifted toward externalization. Throughout this process, legal, diplomatic, and military/law enforcement tools became increasingly intertwined. The study concludes that the decision increased Italy’s room for maneuver but at the same time reproduced the legal, humanitarian, and security policy dilemmas of migration management.

Actions (login required)

View Item