Kié az energia, kié a biztonság? : Uniós politikák és tagállami alkalmazkodás Közép- és Kelet-Európában a 2022-es ellátási válság után = Whose Energy? Whose Security? EU Policies and Member State Adaptation in Central and Eastern Europe After the 2022 Supply Crisis

Szabo, John and Weiner, Csaba and Deák, András (2026) Kié az energia, kié a biztonság? : Uniós politikák és tagállami alkalmazkodás Közép- és Kelet-Európában a 2022-es ellátási válság után = Whose Energy? Whose Security? EU Policies and Member State Adaptation in Central and Eastern Europe After the 2022 Supply Crisis. NEMZET ÉS BIZTONSÁG: BIZTONSÁGPOLITIKAI SZEMLE, 19 (2). pp. 79-116. ISSN 1789-5286 (nyomtatott); 2559-8651 (online)

Preview

Text 06_szabo-weiner-deak_79-116_nemzet_es_biztonsag_2026_02.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (478kB) | Preview

Abstract

Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziójára reagálva az Európai Bizottság az energiaátmenet felgyorsítását és az orosz földgáz kivezetését kezdeményezte, ami eltérő válaszokat váltott ki az orosz importnak történelmileg kitett középés kelet-európai uniós tagállamokban. A tanulmány az új intézményi elmélet keretein belül – a biztonságiasítás fogalmát is felhasználva – hat régiós tagállam és összehasonlításként Ausztria eredeti és felülvizsgált nemzeti energia- és klímaterveinek segítségével tárja fel az alkalmazkodás dinamikáját. Az empirikus adatok alapján a cikk hármas tipológiát állít fel. A „gyorsító” államok biztonsági fenyegetésre adott válasza – klímapolitikai törekvéseik felgyorsítása – egybeesik a Bizottság azon céljával, hogy az orosz földgáz kiváltása elsősorban célirányos és intenzív zöld átállás révén valósuljon meg; ennek végrehajtása intézményi rétegződéshez vagy átalakuláshoz vezet. Az „elfordulók” ugyan elismerik a biztonsági fenyegetést, de azt földrajzi diverzifikáció révén, alternatív beszállítókhoz fordulva, a földgázt átmeneti megoldásként megtartva kezelik, ami intézményi átalakulásként értelmezhető. A „megingathatatlanok” viszont az orosz importot nem tekintik biztonsági kérdésnek, vagy ha mégis, akkor a meglévő ellátási keretek között is kezelhetőnek vélik, és ezért a status quo fenntartására törekednek, ami intézményi sodródást eredményez. A tanulmány arra is rámutat, hogy a Bizottság szerepe és intézményi mozgástere fokozatos rétegződés és átalakulás útján erősödött meg, ami 2022. február után lehetővé tette számára, hogy számonkérje a tagállamok energiabiztonsági döntéseinek módját. | Responding to Russia’s full-scale invasion of Ukraine in February 2022, the European Commission initiated measures to accelerate the energy transition and phase out Russian gas, prompting divergent responses among Central and Eastern European Member States historically exposed to Russian imports. Drawing on new institutionalist theory and engaging with the concept of securitisation, the article examines the dynamics of adaptation through the original and revised National Energy and Climate Plans of six regional Member States, alongside Austria as a comparator. On this empirical basis, the article develops a threefold typology. The ‘accelerationist’ states’ response to the security threat – the acceleration of their climate policy efforts – aligns with the Commission’s objective of displacing Russian gas primarily through a targeted and intensive green transition; its implementation gives rise to institutional ‘layering’ or ‘conversion’. ‘Pivoters’ acknowledge the security threat but address it through geographic diversification towards alternative suppliers while preserving natural gas in a transitional role, a pattern best understood as institutional ‘conversion’. ‘The unwavering’, by contrast, do not regard Russian imports as a security matter – or, where they do, consider them manageable within existing supply arrangements – and consequently seek to preserve the status quo, giving rise to institutional ‘drift’. The article also demonstrates that the Commission’s own institutional role and latitude expanded through gradual ‘layering’ and ‘conversion’, which, after February 2022, enabled it to hold Member States to account over the manner of their energy security decisions.

Actions (login required)

View Item