Fogarasi, Mihály (2026) Háborús félelmek és biztonságpercepció Magyarországon : Egy 2025-ös reprezentatív kérdőíves kutatás eredményei = War-Related Fears and Security Perceptions in Hungary : Findings from a 2025 Representative Survey. NEMZET ÉS BIZTONSÁG: BIZTONSÁGPOLITIKAI SZEMLE, 19 (2). pp. 50-78. ISSN 1789-5286 (nyomtatott); 2559-8651 (online)
|
Text
05_fogarasi_50-78_nemzet_es_biztonsag_2026_02.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (549kB) | Preview |
Abstract
A tanulmány a háborúval kapcsolatos félelmek szintjét, belső szerkezetét és társadalmi megoszlását vizsgálja a magyar felnőtt lakosság körében. Az elemzés egy 2025 szeptemberében végzett, ezerfős, országosan reprezentatív kérdőíves adatfelvételen alapul. A kutatás nem a háború objektív kockázataira, hanem azok szubjektív észlelésére és társadalmi beágyazottságára fókuszál. A háborús félelmek mérésére egy többtételes, a Fear of War Scale (FOWARS) logikájára épülő állításblokk szolgált, amely lehetővé tette a félelmek eltérő tartalmi dimenzióinak elkülönítését.Az eredmények szerint a háborús félelem Magyarországon közepes átlagos szinten van, ugyanakkor rendkívül széles eloszlást mutat, ami jelentős társadalmi megosztottságra utal. A tisztított itemblokk három, egymással összefüggő tartalmi aldimenzió mentén értelmezhető: ezek a gazdasági-egzisztenciális kockázatokhoz, a közvetlen biztonsági-katonai fenyegetettséghez, valamint az általános háborús fenyegetettséghez és bizonytalansághoz kapcsolódó félelmek. A dimenziók közül az általános, morális és hosszabb távú következményekhez kötődő aggodalmak mutatják a legmagasabb átlagos értékeket, ami tágabb fenyegetettség- és bizonytalanságészlelésként értelmezhető.A demográfiai elemzések alapján a háborús félelmek nem véletlenszerűen oszlanak meg a társadalomban. A magasabb félelmi szintek következetesen a nők, az idősebb korcsoportok és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében koncentrálódnak. Ezzel szemben a potenciális katonai érintettséget jelző hadkötelezettségi státusz önálló magyarázó ereje eltűnik a társadalmi-demográfiai tényezők kontrollálása után. Az időbeli összevetés egy korábbi, nem reprezentatív adatfelvétellel arra utal, hogy a háborús félelmek az elmúlt években nem egyszerűen csökkentek vagy erősödtek, hanem szerkezetileg átrendeződtek. A kezdeti sokkhatáshoz kötődő elemek mérséklődtek, miközben a konfliktus tartósságához és következményeihez kapcsolódó aggodalmak fennmaradtak.A tanulmány hozzájárul a háborús félelmek társadalmilag strukturált jelenségként való értelmezéséhez, és empirikus alapot nyújt a szubjektív fenyegetettségérzet társadalmi mintázatainak további vizsgálatához. | This study examines the level, internal structure, and social distribution of war-related fears among the Hungarian adult population. The analysis is based on a nationally representative survey of 1,000 respondents conducted in September 2025. Rather than focusing on the objective risks of war, the study investigates subjective perceptions of threat and their social embeddedness. War-related fears were measured using a multi-item scale inspired by the logic of the Fear of War Scale (FOWARS), allowing for the analysis of distinct but interrelated content dimensions of fear. The results indicate that war-related fear in Hungary is present at a moderate average level but displays an exceptionally wide distribution, pointing to substantial social heterogeneity. The refined item block was interpreted along three interrelated content dimensions of fear: concerns related to economic and existential risks, fears of direct military and security threats, and broader perceptions of general war-related uncertainty and insecurity. Among these, concerns associated with moral considerations and long-term consequences of war show the highest average values, which can be interpreted as a broader perception of threat and uncertainty. Demographic analyses reveal that war-related fears are not randomly distributed across society. Higher levels of fear are consistently concentrated among women, older age groups, and individuals with lower levels of education. In contrast, military liability status does not retain independent explanatory power once key socio-demographic variables are controlled for. A cautious comparison with earlier, non-representative data suggests that war-related fears have not simply increased or declined over time but have undergone structural change: initial shock-related reactions have weakened, while concerns linked to the prolonged nature and longterm consequences of the conflict have remained stable. Overall, the study contributes to understanding war-related fears as a socially structured phenomenon rather than merely an individual emotional response. By mapping the social patterns of subjective threat perception, the findings provide an empirical basis for further research on the societal dimensions of insecurity in the context of prolonged geopolitical conflict.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Uncontrolled Keywords: | Survey; Háború; fear; kutatás; Psychosocial factors; Representativeness; reprezentativitás; reprezentatív módszer; félelem; psychosocial; psychosocial aspects; security; representative; WARS; sérülékenység; reprezentatív felmérés; pszichoszociális stressz; personal security; sérülékenység mérése; szubjektív biztonságérzet; biztonságérzet; félelemérzet; FOWARS; Fear of War Scale; |
| Subjects: | H Social Sciences / társadalomtudományok > HM Sociology / társadalomkutatás U Military Science / hadtudomány > U1 Military Science (General) / hadtudomány általában |
| SWORD Depositor: | MTMT SWORD |
| Depositing User: | MTMT SWORD |
| Date Deposited: | 04 Nov 2026 12:56 |
| Last Modified: | 05 Nov 2026 07:32 |
| URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/249679 |
Actions (login required)
![]() |
View Item |




