Mitrovics, Zoltán (2026) A helyi önazonosság védelme mint a térbeli (im)mobilitás kormányzásának eszköze = The protection of local identity as an instrument for governing spatial (im)mobility. SZOCIOLÓGIAI SZEMLE, 36 (3). pp. 37-59. ISSN 1216-2051
|
Text
3_SzocSzemle_2026_3_37-59.pdf - Published Version Download (285kB) | Preview |
Abstract
A tanulmány a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvényt és az annak alapján létrejött önkormányzati rendeletalkotási gyakorlatot vizsgálja a térbeli (im)mobilitás kritikai szociológiai perspektívájából. A kritikai mobilitáskutatás, a jogföldrajz és a kormányzatiság elméleti kereteire támaszkodva amellett érvel, hogy a törvény kulcsfogalmai – különösen a „helyi közösség”, a „helyi önazonosság”, a „település karaktere” és a „helyi életforma” – nem semleges leíró kategóriák, hanem olyan normatív konstrukciók, amelyek közvetetten alakítják a térhez való hozzáférés, az ingatlanszerzés, a lakcímlétesítés és a letelepedés feltételeit. A tanulmány kvalitatív jogszociológiai dokumentumelemzésre épül, amelyet kategóriaalapú kódolás és kritikai diskurzuselemzési szempontok egészítenek ki. A törvényi szabályozás, a végrehajtási rendelet és 263 település helyi önazonosság védelmére hivatkozó önkormányzati szabályozásának elemzése azt mutatja, hogy a helyi önazonosság védelme a gyakorlatban olyan szabályozási mintázatokat hozhat létre, amelyek a mobilitást nem közvetlenül tiltják, hanem társadalmi, adminisztratív, gazdasági, morális és térhasználati feltételekhez kötik. A tanulmány fő állítása szerint a szabályozás a térhez való hozzáférés és a helyi tagság újraszabályozásának eszközeként értelmezhető, amely strukturálisan egyenlőtlenül érintheti a különböző társadalmi helyzetű csoportok letelepedési lehetőségeit. | This study examines Act XLVIII of 2025 on the Protection of Local Identity and the related municipal regulatory practices from the critical sociological perspective of spatial (im)mobility. Drawing on critical mobility studies, legal geography and the concept of governmentality, it argues that the law’s key categories — especially “local community”, “local identity”, “settlement character” and “local way of life” — are not neutral descriptive terms but normative constructions that indirectly shape the conditions of access to space, property acquisition, residence registration and settlement. The study is based on qualitative socio-legal document analysis, complemented by critical discourse-analytical perspectives and category-based coding. The analysis of the statutory framework, the implementing government decree and municipal regulations adopted in 263 settlements shows that the protection of local identity may generate regulatory patterns that do not directly prohibit mobility, but render it conditional upon social, administrative, economic, moral and spatial requirements. The study argues that the regulation can be interpreted as an instrument for reorganising access to space and local membership, with potentially unequal consequences for the settlement opportunities of different social groups.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Uncontrolled Keywords: | térbeli (im)mobilitás, kritikai mobilitáskutatás, jogföldrajz, helyi önazonosság, kormányzatiság, spatial (im)mobility, critical mobility studies, legal geography, local identity, governmentality |
| Subjects: | H Social Sciences / társadalomtudományok > HM Sociology / társadalomkutatás J Political Science / politológia > JF Political institutions (General) / politikai intézmények, államigazgatás általában |
| SWORD Depositor: | MTMT SWORD |
| Depositing User: | MTMT SWORD |
| Date Deposited: | 19 Nov 2026 12:28 |
| Last Modified: | 19 Nov 2026 12:28 |
| URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/250360 |
Actions (login required)
![]() |
View Item |




