A tudománytörténet-írás és a tudományfilozófia perspektívái = Perspectives in History and Philosophy of Science

Székely, László and Békés, Vera and Kiss, Olga and Kondor, Zsuzsanna and Ropolyi, László and Tanács, János (2009) A tudománytörténet-írás és a tudományfilozófia perspektívái = Perspectives in History and Philosophy of Science. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 46261_ZJ1.pdf Download (119kB)

Abstract

A tudományfilozófiában és a tudománytörténet-írásban azok a törekvések tűnnek ígéreteseknek, amelyek egyrészt szintetizálják a tudomány történeti és filozófiai mozzanatait, másrészt túllépnek a szűkebb tudományfilozófián, amennyiben az interdiszciplinaritás felé mozdulnak el, és/vagy visszahelyezik a tudomány problémáját a filozófia alapvetőbb kontextusába (visszacsatolva a tudományfilozófiát a kontinentális tradícióhoz). Ilyen törekvés a technoscience irányzata, a természettudományok fenomenológiai-hermeneutikai és kultúrtörténeti megközelítése, a matematikafilozófia új, "történeti"-ként jellemezhető irányzatai, továbbá a tudományfilozófiát kiegészítő kommunikációfilozófiai, antropológiai, pedagógiai-lélektani vizsgálódások. Robert Westman-nek a kopernikuszi elmélet recepciójával kapcsolatos korábbi elemzései ugyancsak heurisztikus kiindulópontot nyújtanak Thomas Kuhn tudományfilozófiájának ilyen irányú, kritikai-alkotó továbbfejlesztésére. Álláspontunkat filozófiai elemzésekkel és érvekkel, valamint konkrét esettanulmányokkal támasztottuk alá. Így elemeztük a hiperbolikus geometria Bolyai- és Lobacsevszij-féle verziója közötti viszonyt, a tudományos könyvtár jellegében és szerepében történő változásokat, és hozzájárultunk a kopernikuszi fordulattal és a relativitáselmélettel kapcsolatos történeti és filozófiai kérdések megválaszolásához. | In the history and philosophy of science those trends are promising which synthesize the philosophical and historical aspects of science, on the one hand, and transcend philosophy of science, on the other hand, by applying interdisciplinary methods and/or placing back the problem of science into the fundamental context of classical philosophy (and in this way reconstruct the connection between philosophy of science and continental philosophy). Technoscience, the phenomenology and hermeneutics of science, the 'Kulturhistorie' of science, and new tendencies in the philosophy of mathematics characterized by a historical point of view belong to these trends, as well as the communication-philosophical, anthropological, pedagogical and psychological investigations which can complete the philosophy of science. Robert Westman's analysis of the reception of the Copernican theory also provides a heuristic ground for developing a critical and creative interpretation of Thomas Kuhn?s theory in this direction. We argued for our view by means of philosophical analyses and arguments, as well as special case studies. We scrutinized the relation between the two versions of hyperbolic geometry elaborated by Bolyai and Lobachevskii, and dealt with the transformation of the role and character of scientific libraries. We also contributed to certain philosophical and historical questions concerning the Copernican turn and relativity theory.

Actions (login required)

Edit Item