REAL

Az elérhetőség és alkalmazása a regionális vizsgálatokban

Tóth, Géza (2014) Az elérhetőség és alkalmazása a regionális vizsgálatokban. Műhelytanulmányok, 1 . Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. ISBN 978-963-235-420-0

[img]
Preview
Text
toth_geza_kiadvany.pdf

Download (4MB) | Preview

Abstract

Az elérhetőség fogalmával mind a szakirodalomban, mind a közéletben gyakran találkozunk. Sokszor használjuk akár egymástól meglehetősen eltérő helyzetekben is. Ezt a sokat citált fogalmat kívánom több szemszögből bemutatni jelen dolgozat első fejezetében. Az elérhetőség fogalmának használata, valamint a használatot megalapozó elméleti és módszertani háttér igen különböző. Sokan mást és mást értenek rajta, az egyes szerzők más és más kiindulópontokra építkeznek. Ezért a magam részéről először is ebben az összevisszaságban kívánok rendet tenni azzal, hogy bemutatom az általam legrelevánsabbnak tartott módszertani alapokat, amellyel egységes értelmezést kínáló elméleti és módszertani keret nyújtható, így a későbbi elemzések eredményei jobban értelmezhetők. Ennek során alapvetően Geurs–van Wee (2004) holland szerzőpáros összegzését alapul véve tekintem át az elérhetőségi mutatók és modellek típusait, s ismertetem az elérhetőség dimenzióit. Ezután következik az egyes modellek részletes bemutatása, amelyben igyekszem feltárni a lehetséges megközelítések, s az ebből fakadó módszertani megoldások sokszínűségét. Külön fejezetet szentelek a modellekben szereplő konstansok kiszámításának, amelyek segítségével egyrészt jobban átlátható a módszerek mögött húzódó elméleti háttér, illetve az eljárásokat követve számításaim mások számára is reprodukálhatókká válnak. A modellek célja elsősorban az, hogy a vizsgálati pontok közötti helyváltoztatás nagyságát, illetve az ebből következő térerősséget modellezze. Sem a hazai, sem pedig a nemzetközi szakirodalomban nem találtam olyan átfogó elemzést, amely a helyváltoztatás mért értékeit (jelen esetben az átlagos napi forgalom nagyságát) a modellek által előrejelzett eredményekkel igyekezett volna összevetni. Egy rövid elemzés erejéig erre is kísérletet teszek. A helyváltoztatások mennyisége, illetve a gazdasági fejlettség között – bár ezek sok szálon kapcsolódnak egymáshoz – nincs közvetlen ok-okozati összefüggés. A feltételezett közvetett hatások mérése érdekében ugyanakkor szükséges a modellek és a helyváltoztatás (forgalom), illetve a modellek és a fejlettség mutatóinak összevetése. Eredményeimmel igyekszem bemutatni, hogy a különböző célokból megválasztott elérhetőségi modellek használata milyen módszertani következményekkel jár. A közvetlen kapcsolat vizsgálata után külön fejezetben vizsgálom az elérhetőség és a fejlettség közötti összetett kapcsolatot. A potenciálmodellekkel kapcsolatosan igen gyakran hangoztatott vád, hogy túlságosan komplex mutatók, s alkalmazásuk során sokszor nehéz leszűrni, hogy mely összetevőknek mekkora szerepe volt a „végeredmény” kialakításában. Korábban e probléma megoldása érdekében alakítottunk ki egy módszert Kincses Áronnal, amellyel az elérhetőségi potenciálokat négy részre bontottuk (Kincses–Tóth 2011). Az eddigiekben ismertetett számításaink elméleti elérhetőségi időkön alapultak. Van azonban módszertani lehetőség arra, hogy a forgalmat is figyelembe vevő „valódi” elérési időkkel/költségekkel számoljunk. Bemutatom – a Bauconsult Kft. által kifejlesztett eljárást ismertetve – az analitikus forgalombecslés elméleti hátterét. Az így nyert adatok felhasználásával vizsgálatokat végeztem a közúti hálózati hányadosok hazai alakulását illetően is. E módszer segítségével igyekeztem azonosítani a hazai közúthálózat máig meglévő kiépítettségi problémáit, valamint kimutatni azon térségeket, amelyek közúti elérése jelenleg komoly problémákba ütközik. Tanulmányom zárásaként néhány olyan gyakorlati példát mutatok be, ahol az elérhetőségi adatok egy-egy gyakorlati társadalomföldrajzi probléma kutatásához alkalmazhatók, sőt véleményem szerint nélkülözhetetlenek. Ezek között foglalkozom a várossá nyilvánítás problémakörével, a budapesti agglomeráció lehatárolásával, a belső vándorlás és az idegenforgalmi mozgások elemzésének kérdéskörével. Munkám olyan problémákkal foglalkozik, amelyek közlekedésmérnöki, közgazdasági és a társadalomföldrajzi vizsgálatoknak egyaránt célterületeit képezik. Földrajzosként e tudományág szempontjait vettem figyelembe, s megközelítéseim elsősorban társadalomföldrajzi indíttatásúak. Reményeim szerint nem zárható ki, hogy munkám eredményei más szakterületek képviselői számára is érdekesek lesznek. Így különösen a közlekedéstervezéssel, valamint a beruházások befektetői szempontú elemzéseivel foglalkozók találhatnak benne – a társadalomföldrajzi megközelítés különbözősége ellenére – számukra is hasznos adalékokat.

Item Type: Book
Subjects: G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz
G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz > GF1 Settlement geography / településföldrajz
Depositing User: dr. Géza Tóth
Date Deposited: 10 Sep 2014 09:11
Last Modified: 10 Sep 2014 09:11
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/14594

Actions (login required)

Edit Item Edit Item