A fővárosi agglomeráció fenntartható közlekedési koncepciója

Fleischer, Tamás (2004) A fővárosi agglomeráció fenntartható közlekedési koncepciója. In: Világváros vagy világfalu – avagy fenntartható építés és településfejlesztés Budapesten és az agglomerációban. Független Ökológiai Központ Alapítvány, Budapest, pp. 55-66.

Preview

Text fleischer_fovarosi-agglomeracio-fenntarthato-kozlekedesi-koncepcio_vilagvaros-vagy-vilagfalu-2004.pdf Download (2MB) | Preview

Abstract

Korábban a térségi kapcsolatrendszerek elsősorban a központ jó elérhetőségére épültek. Ennek a felfogásnak az átértékelését indokolja számos olyan új trend, amit napjainkban tapasztalunk. Társadalmi vonatkozásban a korábban monofunkciós városkörnyéki települések egyre inkább sokfunkciós és egymással sokoldalú kapcsolatban álló hálózatokká kezdenek átváltozni. Az uniós folyamatok során is várhatóan(?) felértékelődik a regionális és térségi szemlélet, megerősítést kap a többszintű kormányzás ideája. A sokirányú kapcsolatok fontosságát jelzik a korszerű gazdaság fejlődésének olyan tendenciái, mint az agglomerálódás és a helyi klaszterek képződése. Környezeti oldalról ezzel párhuzamosan veszélyek is megfogalmazódnak, amennyiben a spontán szétterjedő települések, valamint a közöttük létrejövő közlekedési kapcsolatok felélik a még meglévő zöldterületeket, ökológiai folyosókat. Az említett három pillérnek, tehát a gazdaságnak, a társadalomnak és a környezetnek a szempontjait kell összehangolni a térben ahhoz, hogy az egyes térségek tartós, fenntartható fejlődési pályán legyenek képesek biztosítani saját jövendő életlehetőségeiket. A fenntartható közlekedési tennivalók átgondolásához negyedik és ötödik pillérként számításba kell venni a hálózatokkal és a technológiával kapcsolatos trendeket is. A hálózatokkal kapcsolatban nem annyira új folyamatokról, mint inkább új felismerésekről van szó: a természetben és a társadalomban egyaránt nagyon hatékonynak bizonyuló u.n. kis-világ hálózatok sűrűn összehálózott gócokból és ezeket lazán összekötő további kapcsolatokból állnak; ma még nyitott kérdés, hogy a tapasztalatok milyen mértékben vihetők át például kistérségi hálózatok szerveződésére. Az ötödik pillért a közlekedési megoldásoknak az az átrendeződése képezi, amit az infokommunikációs technológiának a közlekedési alkalmazásai tesznek elérhetővé. Például alacsony forgalom esetén személyszállításban mind az utasok, mind a szolgáltató számára lehetővé válik az igények összehangolása, majd a tényleges igények szervezett kiszolgálása. Az általános trendek mellett a fővárosi agglomeráció konkrét viszonyaiból kiindulva jutunk el olyan alapelvek rögzítéséig, mint az egypólusú centralizált viszonyok oldása, kiegyensúlyozott partnerkapcsolatok elősegítése, sűrű helyi hálózatok biztosítása, vonzó és integrált helyi, elővárosi és településközi kollektív közlekedés létrehozása, az átmenő forgalom számára kevésbé zavaró haránt irányú tengelyek kijelölése, kompakt települési belterületi struktúrák megőrzése, és az életminőség javulásának előtérbe állítása. Az alapelvek érvényesítésében kulcsszerepe van a térségi intézményhálózatnak, konkrétan a közlekedési szövetség létrehozásának.

Actions (login required)

Edit Item