Palágyi, Menyhért (2017) Észlelés és fantázia. ergo . Gondolat Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-693-794-2
|
Text
ERGO_Mester_Palagyi_borito_javitott_imprimatura_08_06.pdf Download (1MB) | Preview |
|
|
Text
Ergo_Mester_Palagyi_beliv_nyomdanak.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview |
Abstract
„Ő volt a mi első, valódi nagy és eredeti filozófusunk” (Juhász Gyula) Mert Palágyi Menyhért külön tragédiája volt, hogy filozófus akart lenni ebben a szerencsétlen országban, ahol csak politikával lehet érvényesülni és ahol politikát csinálnak mindenből a világon, még az egyetemi tanárságból és a filozófiából is (Juhász Gyula) Palágyi Menyhért a magyar gondolkodástörténet kiemelkedő személyisége, aki maradandót alkotott mind az irodalmi esszé, mind a filozófia területén. Vajda János és Petőfi Sándor költészetével foglalkozó tanulmányai, illetve a Madách Imre életét és művét tárgyaló monográfiája a magyar irodalom iránt érdeklődők számára ma is kikerülhetetlen olvasmány. Ami filozófiai munkásságát illeti: a XX. század elején német nyelvű értekezéseivel jelentős elismertséget vívott ki magának a német filozófiai életben, melynek részeként a Ludwig Klagesre gyakorolt jól ismert hatás mellett ugyancsak formálta a német filozófiai antropológia megteremtőinek és meghatározó képviselőinek, Max Schelernek, Arnold Gehlennek és Helmuth Plessnernek gondolkodását. Ugyanakkor lebecsülnénk Palágyi filozófiáját, ha azt csupán a filozófiatörténet szempontjából méltatnánk. Filozófiai életműve számos ma is aktuális problémafölvetést és gondolatot tartalmaz, aminek nyomán viszonylagos elfeledettsége ellenére német nyelvterületen a filozófiatörténeti munkákon túl olykor mint ma aktuális szerzőre, tárgyi szempontból is hivatkoznak rá. Palágyi néhány mozzanatában megelőlegezi a modern lélektant és kognitív tudományt, így az észlelés szenzomotoros elméletét, a pszichikum és a külvilág viszonyának a visszacsatolás fogalmán alapuló kibernetikai megközelítését, s jelen van nála már az úgynevezett „virtualitás” modern fogalma is. E tárgyköröket érintő írásai – különösen természetfilozófiai előadásai „az élet és a tudat problémáiról”, valamint fantáziaelmélete – ezért alkalmasak arra, hogy a modern eredmények fényében újragondolva őket a mai kutatások számára heurisztikus ötleteket adjanak, illetve a filozófiai oldaláról hozzájáruljanak ezen eredmények értelmezéséhez és szintetizálásához, mint amiképpen ma már általánosan ismert az is, hogy a négydimenziós téridő eszméjének néhány korábbi, paratudományos illetve irodalmi megjelenését követően ő volt az, aki elsőként javasolta kidolgozott elmélet keretében, hogy a teret és az időt a fizika a négydimenziós matematikai téridővel reprezentálja, megelőzve ezzel Minkowskinak az einsteini relativitáselmélet kapcsán megfogalmazódó hasonló – a kezdeti ellenérzés után később Einstein által is átvett – elképzelését. Ugyancsak jelentősek és aktuálisak a főképpen magyar nyelven írt – a nemzet fogalmával, az európai identitással, a tudománnyal és a szociális gondolattal foglalkozó – társadalomelméleti írásai, valamint a Lassalle elképzelését támogató, Marx elméletét t kritizáló szociális elkötelezettsége, mint amiképpen figyelmet érdemel a filozófia és a művészetelmélet határterületén mozgó, Székely Bertalan festészetét tárgyaló monográfiája. A jelen kötet áttekintést ad Palágyi Menyhért műveiből, hogy ily módon is hozzájáruljon e filozófiai munkássága tekintetében mindmáig méltánytalanul háttérbe szorított kiváló magyar gondolkodó megismeréséhez, és ösztönözze kreatív gondolatainak alkotó alkalmazását a mai filozófiai, esztétikai és társadalomelméleti problémák kutatásában. A kötethez két kísérőtanulmány, egy rövid életrajz, és Palágyi Menyhért műveinek mindeddigi legátfogóbb bibliográfiája csatlakozik.
Actions (login required)
 |
Edit Item |
