REAL

Dávid Gyula dodekafon fordulata (1960-1974)

Dalos, Anna (2013) Dávid Gyula dodekafon fordulata (1960-1974). In: Kő kövön. Stein auf Stein. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. Festschrift für Ferenc Dávid. Vince Kiadó, Budapest, pp. 45-52. ISBN 978-963-303-044-8

[img]
Preview
Text
DFFsch_1_03_dalos_anna (2).pdf - Dalos_David_Gyula_dodekafon_fordulata.pdf.pdf

Download (2MB) | Preview

Abstract

A Kodály-tanítvány Dávid Gyulát az ötvenes években – elsősorban nagysikerű Brácsaversenye (1950) alapján – kortársai a magyar iskola reprezentatív alakjaként tartották számon. Az 1956-os forradalmat követő zenei fordulat azonban nem hagyta érintetlenül az ő zeneszerzői műhelyét sem, érdeklődését a hatvanas évek legelején a dodekafon technika keltette fel. A komponista legélesebb hangú kritikusa, Pernye András azért utasította el e zeneszerzői útirány-módosítást, mert úgy vélte: Dávid műveinek stílusa a tizenkétfokúság alkalmazása ellenére sem változott, alapvetően a magyar hangvétel uralkodik benne, és darabjai ahelyett, hogy ténylegesen megújítanák a zenei nyelvet, valójában csupán egy „elhangolt hagyományt” reprezentálnak. Ugyanakkor Kodály Zoltán – akinek Dávid Gyula a korszak kulcskompozícióját, az I. vonósnégyest ajánlotta – úgy látta: a zeneszerző műveinek épp a dodekafónia ellenére megmutatkozó magyarsága az, ami a hazai komponisták számára példamutató lehet. Tanulmányomban az I. vonósnégyes elemzéséből kiindulva, de az 1960 és 1974 közötti évek teljes termését áttekintve, arra keresek választ, milyen zeneszerzői problémákkal szembesülhetett a nyugat-európai új zene aktív zeneszerzői recepciójakor egy olyan, az idősebb generációhoz tartozó komponista, aki számára korábban a melodikus gondolkodásban a népzene, a hangszerelésben, a forma értelmezésében és a műfaj-tradícióban pedig egyfelől a klasszikus-romantikus hagyomány, másfelől Kodály életműve szolgált kiindulópontként. A művek értelmezése rávilágít arra, hogy Dávid Gyula számára a dodekafónia – amelyet mellesleg két műve kivételével nem alkalmazott következetesen – elsősorban plakátszerű funkcóval bírt, sokkal fontosabb szerepet játszott zeneszerzői megújulásában a tematikus visszautalásoktól, visszatérésektől mentes formálás, a formasémák kerülése, a népzenére jellemző dallamkézpési elvektől való eltávolodás, a műfaji hagyományok (a vonósnégyes, a szimfónia, a versenymű és a fúvósötös) átértelmezése, valamint a jól bevált hangszerelési fogásoktól való elhatárolódás. Úgy tűnik, a hetvenes évek hozták meg Dávid Gyula számára a saját zenei múltjától való teljes elszakadás esélyét – a kibontakozásnak azonban korai halála gátat vetett. Dávid Gyula életművéről eddig mindössze egy kismonográfia látott napvilágot. Breuer János 1966-os munkája óta azonban összefoglaló dolgozatban nem foglalkoztak munkásságával. Tanulmányommal e méltatlan hiányt kívánom pótolni.

Item Type: Book Section
Subjects: M Music and Books on Music / zene, szövegkönyvek, kották > ML Literature of music / zeneirodalom, zeneművek
Depositing User: Dr. Anna Dalos
Date Deposited: 13 Jan 2014 14:49
Last Modified: 31 Mar 2014 14:44
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/8643

Actions (login required)

Edit Item Edit Item