Tartós munkanélküliség Magyarországon. A térbeli és a társadalmi elszigetelődés szerepe = Persistent unemployment in Hungary. The role of spatial mismatch and social isolation

Bartus, Tamás (2012) Tartós munkanélküliség Magyarországon. A térbeli és a társadalmi elszigetelődés szerepe = Persistent unemployment in Hungary. The role of spatial mismatch and social isolation. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 68693_ZJ1.pdf Download (84kB) | Preview

Abstract

Kutatásunk célja az ingázási költségek és a napi ingázással elérhető bérelőnyök becslése és összehasonlítása volt. Hipotézisünk szerint az ingázás költségei lényegesen meghaladják az ingázással elérhető, bérekben mérhető előnyöket. Hipotézisünket mind egyéni szintű, mind pedig településszintű adatok elemzésével teszteltük. Eredményeink szerint a napi ingázástól várható bérelőnyök nem kompenzálják teljes mértékben az ingázás költségeit; az ingázási költségek tehát gátolják a munkaerő mobilitását. Ennek oka az, hogy a magas területi munkanélküliségi ráta arra ösztönzi a munkaadókat, hogy alacsonyan tartsák a béreket, és inkább utazásiköltség-térítés formájában kompenzálják az utazási költségek egy részét. Az utazásiköltség-térítés azonban nem fedi le feltétlenül az összes pénzbeli kiadást, és sose kompenzálja az utazás időköltségeit. A magas kistérségi vagy regionális munkanélküliség tehát csapdahelyzetet teremt: a bérek alacsonyan tartására ösztönzi a munkaadókat, melyre a falusi munkanélküliek racionális – azaz az ingázás gazdasági előnyeit és hátrányait mérlegelő – reakciója a távoli munkalehetőségek elutasítása lesz. Elérhetőségi elemzéseink szerint e csapdából akkor sem lehet kitörni, ha valamilyen infrastrukturális beruházás hatására rövidülne a városi munkaerőpiacok elérési ideje. | The research aimed to estimate and compare the costs of and the returns to daily commuting. We hypothesized that commuting costs exceed the returns to commuting in terms of wages. The hypothesis was tested using both individual level and settlement level data. We indeed found that the wage gains associated with commuting do not compensate for commuting costs. The fact that commuting costs constrain labor mobility is due to the fact that employers situated in regions with high unemployment offer low wages to workers, and compensate some parts of commuting costs in the form of explicit reimbursement of travel expenses. Reimbursement, however, does not cover all travel expenses, and it does not compensate for time costs of commuting. Regional and micro-regional unemployment, therefore, creates incentives to keep wages at a low level. The rational reaction of rural unemployed workers will be the rejection of urban wage offers, resulting in a catch 22 situation. Additional analyes of the accessibility of urban labor markets revealed that commuting costs cannot be substantially reduced by investments in the infrastructure or public transport.

Actions (login required)

Edit Item