Körkérdés a bérfelzárkóztatás határairól = Inquiry on the Limits of the Present and the Future Wage Boom, if There are Any

Antalóczy, Katalin and Sass, Magdolna and Bod, Péter Ákos and Csáki, György and Csillag, István and Mihályi, Péter and Dedák, István and Győrffy, Dóra and Hárs, Ágnes and Herczog, László and Karsai, Gábor and Losoncz, Miklós and Oblath, Gábor and Palócz, Éva and Petschnig, Mária Zita and Regős, Gábor and Simonovits, András and Trippon, Mariann (2018) Körkérdés a bérfelzárkóztatás határairól = Inquiry on the Limits of the Present and the Future Wage Boom, if There are Any. KÜLGAZDASÁG : A KOPINT KONJUNKTÚRA KUTATÁSI ALAPÍTVÁNY FOLYÓIRATA, 62 (9-10). pp. 3-99. ISSN 0324-4202 (nyomtatott); 2732-0235 (elektronikus)

Preview

Text Kuelg_2018_9_10_2_koerkerdes_62e7282cb1.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

Imponáló ígéretek. Így jellemezhetők Magyarország és regionális versenytársai növekedési programjai. Ha a következő esztendőkben valamiféle globális válságnak még csak a szele sem érződik, dinamikus és töretlen növekedést feltételeznek. A nemzeti konvergenciaprogramokban közölt prognózisok közös vonása, hogy a középtávon előre jelzett béremelések üteme szinte valamennyi országban meghaladja a termelékenység növekedését, és több százalékponttal felülmúlja a hazai össztermék bővülését is. Mintha a regnáló kormányok engednének a sokat emlegetett bérfelzárkóztatási nyomásnak, és el is hinnék, hogy annak megvan a fedezete. A mértékek azonban nagyon is különbözőek. Bulgáriában a gazdasági növekedés 2020-ig kissé 4 százalék alatt maradhat, az élőmunka termelékenysége évi átlagban 3,5 százalékkal javul, az egy főre jutó béremelés azonban a 2017–2018-as időszakban meghaladja a 7, utána a 6 százalékot. Románia kissé visszafogottabb, mert bár a bérek emelkedése ott is felülmúlja a GDP-ét és a termelékenységét is, de látványosan nem szakad el tőlük. Szlovákiában nagyjából egy százalékpont a különbség a bérek javára a GDP-vel szemben, Csehország ennél jóval merészebben zárkóztatna fel. Csak Horvátország lóg ki a sorból a maga mértéktartó programjával, a mostani 2,8 százalékról kissé lassuló növekedéssel, a vele arányos béremeléssel és évente átlagosan 1 százalékkal javuló termelékenységgel. Valamennyi térségi riválisánál gyorsabb tempót diktálna a magyar kormány, amely a stabilan 4 százalék fölötti növekedéshez a 2017-et követő 9,2 százalékos béremelés után az idén hasonló mértékűt, jövőre 7,9 százalékos, 2020-ban pedig 6,3 százalékost jelzett előre – miközben a termelékenység csak évi 2,6–3 százalékkal javul. Ez a válságból történt kilábalás után valóban új helyzet. Ennek értékeléséhez kértük szerzőink válaszát a következő kérdésekre: 1. Közgazdasági értelemben mit jelenthet a bérfelzárkóztatás? 2. Tartható-e a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának a 2016 novemberében kötött hatéves megállapodása? 3. Magyarország esetében hol van a béremelések határa? 4. A régió egészében gyors béremelkedés tapasztalható. Vannak-e kockázatai ennek a bérversenynek? 5. Milyen hatása lehet a béremeléseknek a nyugdíjakra és a nyugdíjrendszer egészére?

Actions (login required)

Edit Item