A prospektív emlékezet károsodása szkizofréniában – S és Z alcsoportok

Szendi, István and Demeter, Gyula and Szőllősi, Ágnes and Domján, Nóra and Greminger, Nóra and Racsmány, Mihály (2014) A prospektív emlékezet károsodása szkizofréniában – S és Z alcsoportok. In: MPT VIII. Nemzeti Kongresszusa, 2014. január 22-25, Budapest.

Preview

Text real_jav_mpt2014_absztrakt_kotet.pdf Download (43kB) | Preview

Abstract

A prospektív emlékezet a célvezérelt viselkedésorganizáció azon alapvetõ rendszere, amely lehetõvé teszi, hogy egy szándékot megõrizzünk, elõhívjunk és a jövõ egy adott idõpontjában meghatározott kontextusban kivitelezzünk. Elgondolásunk szerint szkizofréniában a végrehajtó rendszer mûködési defektusával szoros kapcsolatban a prospektív emlékezeti (PM) mûködés is zavart lehet. Kísérletünkben n=20 szkizofréniával (DSM-IV szerint) diagnosztizált beteg és n=20 nemben, életkorban, iskolai végzettségben illesztett egészséges kontrollszemély vett részt. Vizsgálatunkban a Burgess és munkatársai (2001) által kidolgozott kísérleti eseményalapú PM paradigmát alkalmaztunk 3 kondícióval: alaphelyzet, elvárt helyzet és prospektív helyzet. A kísérlet alaphelyzetében nem voltak PM ingerek, a vizsgálati személyek egyszerû reakcióidõ feladatot hajtottak végre (’ongoing feladat’). Az ún. elvárt helyzetben a vizsgálati személyek az alaphelyzettel megegyezõ ’ongoing feladat’ végzése közben várták a PM ingereket, amelyek azonban a teljes feladatszakasz során sem jelentkeztek. A harmadik, ún. prospektív helyzet az elvárt helyezettõl abban különbözött, hogy itt a semleges ingerek között valóban meg is jelentek a PM ingerek. A szkizofréniával diagnosztizált személyek teljesítményét teljes csoport szinten vizsgálva megállapítható, hogy a betegek nem követtek el lényegesen több hibát az ún. prospektív helyzet PM feladatában, mint a kontrollszemélyek, viszont az alaphelyzetben és a prospektív helyzetben is szignifikánsan lassúbbak voltak, mint az egészséges kontrollcsoport. A betegcsoportnak prospektív helyzetben az alaphelyzethez viszonyítva szignifikánsan több idõre volt szüksége a helyes válaszok megadásához, mint az egészséges személyeknek, ami az ellenõrzési kontrollfolyamatok zavarának lehet az egyik következménye. A szkizofréniával diagnosztizált csoporton belül a Szendi és munkatársai (2010) által kialakított felosztás alapján megállapított S és Z alcsoportok eredményeit külön vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy prospektív memóriadeficit nem általános a betegek között, csak a kedvezõtlenebb, S alcsoport esetében jelentkezik. A kedvezõbb, Z alcsoport prospektív emlékezeti teljesítménye nem tér el az egészséges kontrollszemélyektõl.

Actions (login required)

Edit Item