„Rájöttem, hogy a gyermekvers: műfaj." Gyermekirodalom, gyermekírói lét a Rákosi- és a Kádár-éra belpolitikai átszervezései, ideológiái tükrében, újholdas példákon keresztül

Pataky, Adrienn (2022) „Rájöttem, hogy a gyermekvers: műfaj." Gyermekirodalom, gyermekírói lét a Rákosi- és a Kádár-éra belpolitikai átszervezései, ideológiái tükrében, újholdas példákon keresztül. IRODALOMTÖRTÉNET, 2022 (4). pp. 397-425. ISSN 0324-4970

Text IT_2022-4__PDF__LQ__[oldalankent]-pages-19-47.pdf Restricted to Registered users only Download (288kB)

Abstract

Visszaemlékezések és tanulmányok tanúsága szerint a legjobb magyar gyermekirodalmi művek részben a cenzúrának „köszönhetők”, tehát annak ellenére jött létre az ideológiamentes, „igazi” gyermekirodalom, hogy az gyakran – kényszerből – „vörös farokkal” volt megtoldva. Mint ahogy Weöres Sándor Bóbita című – az Ifjúsági Kiadónál 1955-ben megjelentetett – könyve is, amely sorsfordító jelentőségű a magyar gyermekirodalom történetében. A Bóbita kötettel Weöres „gyermekköltővé” vált, könyve nyomán divatossá vált a gyermekvers; inspiráló öröksége túlnyúlik az ötvenes éveken, hiszen az olvasók általános elvárási horizontja is megváltozott ezután: ettől kezdve jellemzi a magyar gyermeklíra jelentős részét a zeneiség, a szimultán ritmus, a sajátos rímelés, illetve a változatos képiség. A Bóbita utat nyitott többek között az ötvenes években szilenciummal sújtott újholdasoknak is: ekkor kezdett gyerekeknek írni és publikálni például Nemes Nagy Ágnes és Szabó Magda. A Móra Kiadó, amely 1950-ben Ifjúsági Kiadóként alakult meg, a gyermek- és ifjúsági irodalom műfajában szinte egyedüliként, az ízlés kiszolgálójaként s egyúttal formálójaként működött csaknem négy évtizeden át, a rendszerváltásig: ezalatt szinte minden magyar nyelvű gyermekirodalmi mű, így az említett szerzők könyvei is, náluk jelent meg. A tanulmány ebbe a folyamatba, illetve ennek a korszaknak, különösen az ötvenes évek politikai-ideológiai mozzanatainak hátterébe nyújt betekintést, anélkül, hogy belebonyolódna a gyermekirodalom – nehezen de�niálható, pedagógiai, pszichológiai és irodalomszociológiai aspektusokat feltételező, gazdasági, társadalmi és politikai-ideológiai szempontokkal árnyalt – fogalmának kimerítő körüljárásába, a műfaj létmódjának és történetének átfogó ismertetésébe; inkább arra koncentrál, miként befolyásolta, alakította a magyar szerzők munkásságát és szakmai életét az állami ideológia, a központi elvárások és a cenzúra működése, s ezek következtében miként változott meg a magyar gyermekirodalom mint olyan státusza és minősége.

Actions (login required)

Edit Item