Fejlesztési stratégiák – Finanszírozási alternatívák.

Katona, Klára and Schlett, András, eds. (2014) Fejlesztési stratégiák – Finanszírozási alternatívák. Heller Évkönyv sorozat , 1 (1). PázmányPress, No. 1. 2014., pp. 1-198. ISBN 978-963-308-193-8

Preview

Text Katona-Schlett-fejlesztesi_strategiak_finanszirozasi_atlernativak_Budapest_PP2014_2.pdf Download (4MB) | Preview

Abstract

A PPKE JÁK Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézete „Az állam gazdasági szerepvállalásának átalakulása” témával kapcsolódott be a PPKE TÁMOP-programjába, amelyet kutatási stratégiánk alapvető alkotórészének tekintünk. Az állam szerepvállalásának átalakulása egyaránt érinti a gazdasági, társadalmi funkciókat, a jogi és az intézményrendszer működését, ezért a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet az állam gazdasági szerepének, funkcióinak, működési hatékonyságának vizsgálatával, az állam, a vállalatok és a versenyképesség összefüggéseinek elemzésével illeszkedik a PPKE JÁK kutatási stratégiájába. E témakörben kiemelten foglalkozunk az állam gazdasági szerepének átalakulását meghatározó tényezőkkel, az állam célszerű és eredményes gazdasági stratégiájának és gazdaságpolitikájának különböző dimenzióival, kiemelt tekintettel Magyarország helyzetére, szerepére és nemzeti érdekeinek érvényesítésére a világgazdasági kapcsolatrendszerben. Az állam szerepének sikeressége jó gazdaságpolitikát igényel. Az állam szerepe felértékelődik a fejlődési út megválasztásában, a technológiai előretörés ösztönzésében, a globális és regionális folyamatokra történő megfelelő reagálásban és azok befolyásolásában. Mindez döntően függ a gazdaságpolitika irányától, minőségétől, konzisztenciájától. Az állami, önkormányzati, vállalati és civil szféra összehangolt, egymást erősítő fejlődése a jövőépítés fontos feltétele. Ehhez kapcsolódik a piac működésében a tisztességes verseny, a gazdasági alanyok jó szereplésének előmozdítása, de nem kivételezésekkel és szubvenciókkal. A gazdasági növekedés, mint alapvető célkitűzés megvalósítása a mindenkori gazdaságpolitika homlokterében áll. Feltételezve, hogy az államnak van tennivalója a gazdaságfejlesztés terén, e kötetünkkel arra keressük a választ, hogy a fejlesztési stratégiák közül melyek a nemzetközi és a hazai szintéren leghatékonyabb formák, megoldások. A kötet első fejezetében legnagyobb teret, a köztudatot is sokat foglalkoztató külföldi működőtőke szerepének szánjuk. Milyen hatást gyakorolt a (magyar) gazdasági növekedésre a külföldi tőke jelenléte? Elő tudja-e segíteni az állam a külföldi befektetésekből származó pozitív externáliák kialakulását? A működőtőke befektetés alternatívájaként a beruházások finanszírozásában szintén jelentős szerepet játszott nemcsak Magyarországon, hanem régiónkban is a pénzügyi közvetítő rendszer fejlettsége. Feltesszük a kérdést, hogy a hazai bankrendszer állapota, a monetáris politika lépései és a hitelezési kedv hogyan befolyásolja az ország gazdasági növekedését. A második fejezet a 2008-ban bekövetkező pénzügyi válság következményeit elemzi. A válság nyomán nem csak az elméletek, koncepciók, paradigmák ütközésében, hanem a válságkezelés égetően sürgős gazdaságpolitikai feladatai és meghozandó szükséges intézkedései kapcsán újra előtérbe került az állam gazdasági szerepvállalásának átalakulása, átalakítása. Újra kell gondolni az állam és a piac viszonyát, kapcsolatrendszerét és mindkettő működésének alapkérdéseit, figyelembe véve a globalizáció, az integráció és a regionalizmus feltételrendszerét. A harmadik és negyedik fejezetben az elemzés fókuszát leszűkítjük a vidékfejlesztés fejlesztési-finanszírozási kérdéseinek a vizsgálatára. Az elmúlt 15 évben a növekedési impulzusok erősebbek voltak azokban a térségekben, amelyek megközelíthetősége, a nyugati határ közelsége, vagy az autópályák révén jó volt, illetve erőteljesen javult. Ezek a fejezetek az elmaradott térségek sajátosságait, fejlesztési lehetőségeit járják körül. A tanulmányok kiindulópontja, hogy a vidékfejlesztés harmonizálása, az államháztartás funkcionális kiadási szerkezetének megváltoztatása nélkül nem valósítható meg az a makrogazdasági növekedés, amely fenntartható, és távlatilag lehetővé teszi hazánk felzárkózását a visegrádi országokhoz. A foglalkoztatási szint látványos bővülése is elképzelhetetlen ezen, súlyosan elmaradott térségek átgondolt fejlesztése nélkül. A komplex agrártermelés egyre inkább a támogatás függővé válik. Az ágazat támogatási rendszere EU jogba ágyazott, ezért a negyedik fejezet két tanulmánya is foglalkozik az uniós agrárreformmal kapcsolatos kérdésekkel, érdekekkel. A reform legfontosabb újdonságai mellett a szerzők felhívják a figyelmet azokra a működési zavarokra is, amelyeket az uniós gyakorlat a feltörekvő piacgazdaságok szakágazataiban generál.

Actions (login required)

Edit Item