Noteszlapok a jogi nyelvünk állapotáról szóló vitához = Leafs from a notebook for the discussion on the status of our legal terminology

Tóth, Mihály (2023) Noteszlapok a jogi nyelvünk állapotáról szóló vitához = Leafs from a notebook for the discussion on the status of our legal terminology. GLOSSA IURIDICA, 10 (3). pp. 197-214. ISSN 2064-6887

Preview

Text GI_2023_3_197-214.pdf - Published Version Download (407kB) | Preview

Abstract

A magyar jogi nyelv kialakulása,sajátosságai és fejlődése folyamatos diskurzusok tárgya. E tanulmány a „Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelv újításra?” című kutatás keretében készült. Arra vállalkozik, hogy elsősorban gyakorlati példák,szemelvények segítségével rövid helyzetjelentést adjon jogi eszköztárunk, a szóbeli és írott közlés- és kifejezésmód aktuális, jellemző problémáiról. A latint felváltó magyar jogi nyelv kialakulását bemutató néhány történeti adalék ismertetése után a tanulmány a jogalkotás nyelvének egyes következetlenségeit elemzi, ezt a jogalkalmazás nyelvének és a jogtudomány gyakran „bennfentes”, „kirekesztő” kifejezésmódjának kritikája követi. A szerző következtetése, hogy továbbra sem a jogi nyelv, hanem a nyelvhez való viszonyunk felülvizsgálatára lehet szükség. Tovább kell keresnünk azt a kényes egyensúlyt, amely a közérthetőség, a szakszerűség és a nyelvhelyesség együttes igényét erősíti. = The formation, characteristics and development of the Hungarian legal terminology are subjects of continuous discourses. This study was made in the framework of the research program entitled: “Isthere a need for legal-administrative terminology reform in Hungary?” It undertakes to provide a brief report on the current and typical problems of our legal toolbox, the oral and written communication- and expression methods. The study primarily tries to achieve its aim with the help of practical examples and excerpts. After the overview of a few historical ingredients showing the development of the Hungarian legal terminology that replaced the formerly used Latin language, the study analyses some inconsistencies those can be found in the terminology of codification. This is followed by a critique of the language of legal practitioners and of the academic sphere that is often identified as “insider” or “exclusionary”. The author’s conclusion is that it is still not the revision of legal terminology, which is needed, but rather the revision of our relationship to this terminology. We must continue to search for the delicate balance that reinforces the simultaneous demand for intelligibility, professionalism, and correct and appropriate language.

Actions (login required)

Edit Item