A családi háttér és az eredményességre gyakorolt hatás a magyarországi szakképzésben

Dorogi, Alexandra (2023) A családi háttér és az eredményességre gyakorolt hatás a magyarországi szakképzésben. In: Elméletek és ötletek a módszertani változáshoz. International Research Institute, Komárno, pp. 349-366. ISBN 978-80-89691-78-4

Text Elmeletek-es-otletek2023_szerkKarlovitz_349-366.pdf Restricted to Registered users only Download (308kB)

Abstract

A szakképzési kutatások főként a képzési rendszerekre, a tananyagtartalmakra koncentrálnak és többnyire együtt vizsgálják az érettségit adó és érettségit nem adó képzéseket hazai és nemzetközi viszonylatban is (Bacher 2003; Sós 2010; Blossfeld?Robach-von Maurice 2011; Bükki et al. 2012). Kifejezetten kevés figyelmet fordítanak az utóbbi, azaz a csak szakmát adó képzési típusra, holott ennek a képzési típusnak a rekrutációja az eredményessége és a kimenete nagyban különbözik a technikumi (érettségit adó) képzéstől. Úgy gondoljuk, hogy fontos külön a szakképző intézményeket vizsgálnunk az érettségit adó képzési típustól, hiszen a szakmát tanuló diákok előbb vagy utóbb a munkaerőpiacra fognak kikerülni és dolgozni és a társadalom alapját határozzák meg (Halász 2001). Az Európai Unió a munkaerőhiány, a diplomás munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottak miatt a felsőoktatás helyett a szakképzést, főként a hiányszakmák tanulását támogatja (Matthews 2017). Brelik és munkatársai (2019) arra is felhívják a figyelmet, hogy az Európai Unión belül a humántőke áramlására figyelmet kell fordítani, hiszen az elkülönült oktatási rendszerek miatt az országok nem minden esetben ismerik el a megszerzett képesítést, ami főként a hiányszakmákra vonatkozik, azaz azokra, akik szakmát tanulnak. Ennek okán gondoljuk ezen képzésen tanulók vizsgálata igen fontos a mai társadalom számára, hiszen a mai szakemberek legfőbb értékei közé tartozik, hogy megfelelő matematikai és szövegértési műveltséggel rendelkeznek (Karlsson?Nikolaidou 2016; Mulder 2017), valamint naprakész tudásuk legyen (Nore 2015). Kutatásunk a szakképzésben tanuló diákok rekrutációját kívánja feltárni. A tanulói eredményességet tanulmányi eredményesség és nem tanulmányi eredményesség szerint. Így kutatási kérdésként megfogalmaztuk, hogy befolyásolja-e a tanuló szociokulturális háttere a matematikai és szövegértési eredményeket az ISCED 3 szinten (Müller?Shavit 1998; Bacher 2003; Schlögl?Lachmayr 2005; Fónai?Hajdú?Estók 2007; Powell?Solga 2011; Tomasz 2012)? Valamint, hogy a szülői bevonódás milyen mértékben befolyásolják a tanulói eredményességet (Coleman 1988)?

Actions (login required)

Edit Item