A newtoni természetfilozófia leibnizi kritikája a XXI. század elején

Székely, László (2015) A newtoni természetfilozófia leibnizi kritikája a XXI. század elején. Magyar Filozófiai Szemle, 59 (1). pp. 129-146. ISSN 0025-0090

Preview	Text Székely-László-A-newtoni-természetfilozófia-leibnizi-kritikája-a-21.-század-elején.pdf - Published Version Download (147kB) | Preview
Preview	Text Leibniz_MFSZ_2015_1_keresheto.pdf - Draft Version Download (533kB) | Preview

Abstract

(A magyar nyelvű összefoglalót lásd az angol nyelvű absztrakt után!) The Leibnizian Criticism of the Newtonian Natural Philosophy at the Beginning of the 21th Century László Székely (HAS, Res. Center of Humanities, Inst. of Phil.) Key words: Leibniz, Newton, Heidegger, Relativity Theory, space-time, block universe, Intelligent Design, creation, philosophy, metaphysics, scientism, the priority of philosophy. Leibniz’s arguments against the Newtonian natural philosophy in his letters to Clarke are not only of historical importance but they also have vital heuristic power concerning the debates about the philosophical interpretations of the scientific theories of our days. His family tree analogy presented in the point 47 of his Fifth Letter to Clarke is effectively applicable against the so-called block universe interpretation of the theory of relativity, which considers the four dimensional space-time to be a real, independent entity and on this basis denies the qualitative difference between the temporal and spatial dimensions, and which, in contrast to Einstein, considers the geometrical explanation of the relativistic phenomena to be complete and final. Similarly, Leibniz’s notion of an omnipotent and benevolent creator, on the basis of which he rejects the Newtonian natural theology, is also significant regarding the theory of the so-called "intelligent design”, which erroneously suggests that the question of creation may be settled by scientific investigations and thus subsumes this basic theological concept under science. The references to the Leibnizian arguments in the context of these debates open the interpretational horizon which the concerned interpretations attempt to close in the name of the one-sided scientific truth and clearly indicate the priority of philosophy over the calculative-empirical scientific theories. Therefore, the topicality of the Leibnizian criticism of Newton’s natural philosophy in our days definitely transcends the special scopes of the debates at issue and are of high cultural importance in our epoch, which, in the name of empirical sciences and the calculative-mathematical thought, believes that it can understand the world and manage itself in it without philosophy. In this way the criticism of the Newtonian natural philosophy by Leibniz is parallel to the criticism of the one-sided scientific world view by Heidegger (e.g.) in his “Zollikon Seminars”. A newtoni természetfilozófia leibnizi kritikája a XXI. század elején Székely László (MTA BTK: Fil. Int.) Kulcsszavak: Leibniz, Newton, Heidegger, relativitás elmélete, téridő, blokk-világegyetem, Értelmes Tervezet, teremtés, filozófia, metafizika, szcientizmus, a filozófia prioritása Leibniz érvelése a newtoni természetfilozófiával szemben Clarke-hoz írott leveleiben nem csupán filozófiatörténetileg érdekesek, hanem a mai természettudományos elméletek filozófiai értelmezésével kapcsolatos vitákban is elven heurisztikus erővel bír. Családfa-hasonlata, mely Clarke-hoz írott V. levelének 47. pontjában olvasható, hatékonyan alkalmazható a relativitáselmélet úgynevezett blokk-világegyetem (block universe) értelmezésével szemben, mely a négydimenziós téridőt objektív, önálló létezőnek tekinti, és ezen az alapon tagadja a térdimenziók és az idődimenziók közötti minőségi különbséget, és amely továbbá – Einstein álláspontjával szemben – teljesnek és véglegesnek tekinti a relativisztikus jelenségek geometriai magyarázatát. Hasonlóképpen, a mindenható és jóságos teremtő leibnizi képzete, melyre hivatkozva a német filozófus elutasítja Newton természetes teológiáját, szintén megkerülhetetlen az úgynevezett „értelmes tervezet” mai elmélete tekintetében, mely azt sugalmazza, hogy a teremtés kérdése tudományos eszközökkel vizsgálható, és amely ezáltal a természettudomány hatókörébe utalja ezt az alapvető teológiai fogalmat. A leibnizi érvek fölelevenítése e mai vitákban megnyitja értelmezés azon perspektíváit, amelyet a most érintett álláspontok az egyoldalúan fölfogott természettudományos igazság nevében megpróbálnak lezárni, és Leibniz érvei nyomán láthatóvá válik a filozófia prioritása a kalkulatív-empirikus tudományos elméletekkel szemben. Ezért a newtoni természetfilozófia leibnizi kritikájának aktualitása túlmutat a szóban forgó vitákon, és különös kulturális jelentőséggel bír korunkban, mely az empirikus tudományok és a kalkulatív matematikai gondolkodás nevében úgy véli, hogy megértheti a világot és elboldogulhat a filozófia nélkül. Il y módon a newtoni természetfilozófia leibnizi kritikája párhuzamba állítható az egyoldalú természettudományos világkép heideggeri – többek között a zollikoni szemináriumaiban kifejtett – kritikájával.

Actions (login required)

Edit Item