A kozmikus anyag örök körforgása Kant kozmológiájában és a XIX. századi természettudományban, kitekintéssel Madách „Az ember tragédiája” című művére

Székely, László (2016) A kozmikus anyag örök körforgása Kant kozmológiájában és a XIX. századi természettudományban, kitekintéssel Madách „Az ember tragédiája” című művére. In: Matézis, Mechanika, Matematika: A 18-19. századi matematika, fizika és csillagászat eredményeinek reprezentációja a filozófiában és az irodalomban. Gondolat, Budapest, pp. 139-152. ISBN 978-963-693-718-8

Preview

Text Kant_Matezis_Kozm_korforgas_2016 PDF-A.pdf Download (8MB) | Preview

Abstract

A) Summary B) Rövid összefoglaló A) László Székely: The eternal cycle of cosmic matter in Kant’s cosmology and the 19th century science with a reflection on Imre Madách’s work, The Tragedy of Man The extinguishing of stars and the formation of new suns and solar systems from their cool, dark remains in an eternal cycle of cosmic matter formed a typical idea of Modern Age, which was present in Fontanelle’s dialogues as well as in Kant’s cosmology, and then became a part of the 19th century science. However science never was able to find neither empirical evidences nor plausible scientific hypothesis for the basic element of this theory, the rebirth of the extinguished, dead matter of former systems. On the other hand, independently of the real or fictional character of this rebirth, the concept of eternal cycle predicted the inexorable devastation of the earthy life and humanity, and the hypothesis of the continuous formation of new worlds — beyond its scientific function — also served as a this-worldly intellectual consolation for the representatives of scientific materialism for the finality of human history. The historical narrative of Imre Madách’s work, The Tragedy of Man is embedded in this cosmological context, and mercilessly reveals the illusionary character of this consolation. Its basic message, the genuine meaning of its final chord „Strive and thrust" can be understand only if beside Adam’s odyssey through the history of mankind we also take into account this cosmological framework. This message is the hope that the meaning of human life transcends this world and despite all contradictory evidences our fate is not given in its full extent for prey to the joy of meaningless, indifferent natural processes. B) Az az elképzelés, hogy a csillagok fénye nem örök, hanem a földi tüzekhez hasonlóan előbb vagy utóbb kialszanak, ám sötét, hideg maradványukból újra és újra sugárzó csillagok születnek a kozmikus anyag örök körforgásában, a modern korszak jellegzetes eszméje, mely jelen van Fontenelle beszélgetéseiben, Kant kozmológiájában, és a XIX. századi természettudományos világkép integráns részévé vált . A tudomány azonban sohasem volt képes sem olyan empirikus evidenciákkal, sem olyan működőképes hipotézisekkel szolgálni, amely alátámaszthatta volna e koncepció középponti elemét, a kihűlt, holt anyag újbóli aktivizálódását. Természettudományos jelentőségén túl ennek az elképzelésnek fontos lélektani-ideológiai funkciója is volt. Ha egyik oldalról a kozmikus anyag örökkévaló körforgását és elevenségét állította elénk, másik oldalról az akkori tudomány kontextusában elkerülhetetlen szükségszerűséggel következet belőle a földi élet és az emberiség szükségszerű pusztulása, s ebben az összefüggésben az új világok föltételezett folytonos keletkezése tudományos funkcióján túl a korszak materialista gondolkodói számára egyfajta intellektuális, evilági vigaszt is jelentett az emberség történelmének végességére. Madách Imre Az ember tragédiája című művének történelmi narratívája ebbe a kozmológiai kontextusba illeszkedik, és könyörtelenül szembesít ezen intellektuális vigasz illuzórikus voltával. A Tragédia végső üzenetét, befejező akkordjának, a „Küzdj és bízva bízzál”-nak tulajdonképpeni értelmét csak akkor érthetjük meg a maga teljességében, ha Ádám történelmi Odüsszeiája mellett ezt a kozmológiai keretet is figyelembe vesszük. Ez az üzenet a remény,hogy földi életünknek az evilági, empirikus-tudományos valóságon túlmutató értelme van, és minden ezzel ellentétes tapasztalatunk ellenére sorunk nincs teljesen kitéve az értelmetlen, közömbös természeti folyamatok játékának.

Actions (login required)

Edit Item