Lengyel, Réka (2017) Ovidius est magister vitae (et litterarum): Ovidius tanítása nyelvről, irodalomról, életről a 18-19. századi Magyarországon. In: Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban: Vergilius, Horatius, Ovidius. MTA BTK ITI, pp. 1-16. (In Press)
|
Text
02_Lengyel.pdf Download (329kB) | Preview |
Abstract
Az antik római szerzők recepciótörténetének kutatói az utóbbi egy-két évtizedben megélénkült érdeklődéssel fordultak az ovidiusi életmű befogadás- és hatástörténetének vizsgálata felé. Az életmű egyes darabjainak keletkezése óta eltelt több mint kétezer éves időszak vonatkozó jelenségeinek számbavétele igen összetett feladatot ró a téma iránt érdeklődő irodalom-, kritika-, művészet- és művelődéstörténészekre. Az Ovidius-recepció történetét feldolgozó egyik legátfogóbb kézikönyv szerkesztői így fogalmaznak: „A 21. század elején kijelenthetjük, hogy az antik római költők közül Ovidius művei gyakorolták a legnagyobb és a lehető leginkább sokrétű hatást az utókorra.” Egy másik tanulmánygyűjtemény bevezetőjében szinte pontosan ugyanezt a megállapítást találjuk: „Ovidius talán a legjelentősebb a ma ismert római költők közül, életműve a világ bármely pontján alkotó írókra hatással volt.” Az e kézikönyvekben olvasható tanulmányok szerzői egyes írók, költők vagy hosszabb művelődéstörténeti korszakok vonatkozásában széleskörűen és mélyrehatóan tárgyalják az ovidiusi életmű recepciójának történetét, változatait, megnyilvánulási formáit. A bemutatott vizsgálatok egyhangúan bizonyítják, hogy Ovidius művei már a költő életében nagy népszerűségnek örvendtek az olvasók körében, s legalábbis a kora újkorig meghatározó olvasmányai voltak a világirodalom olyan kiemelkedő alkotóinak, mint Dante, Petrarca, Chaucer, Shakespeare, Ariosto, Milton vagy Goethe, de a kevésbé jelentős írók, sőt, a nem az irodalmi pályán mozgó átlagemberek is szívesen lapozták fel a Metamorphoses, a Fasti vagy éppen az erotikus verseskönyvek kéziratos vagy nyomtatott példányait. Az ovidiusi recepciótörténet az irodalom- és kritikatörténeti jellegű kutatásokon túl számos további megközelítési lehetőséget kínál: az antik költő verseiben és elbeszélő költeményeiben közölt ismeretanyagot a közép- és kora újkori filozófusok és a különböző tudományágak képviselői előszeretettel építették be tudományos munkáikba, így ezek az esetek filozófia- és tudománytörténeti szempontú vizsgálatok tárgyát képezhetik; míg az Ovidius által elmesélt mitológiai és egyéb fiktív történetek rendkívül nagy számú kódex- és könyvillusztráció, valamint más művészeti alkotás alapjául szolgáltak, s a művészettörténeti vonatkozások feltárása, rendszerezése is alapvető fontosságú. A nemzetközi szakirodalmi terméssel összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a kora újkori magyarországi Ovidius-recepció vizsgálatának területén a kutatás számos eredményt tud felmutatni, de a téma bizonyos aspektusai mind ez idáig feltáratlanok. Az alábbiakban irodalmi művekből, naplókból, levelekből és egyéb forrásokból vett szövegrészek alapján mutatom be a magyarországi befogadás- és hatástörténet kevésbé ismert eseteit.
Actions (login required)
 |
Edit Item |
