A Rezi Rzt-1 fúrás felső-triász képződményeinek szervetlen geokémiai jellemzői (Kösseni Formáció, Keszthelyi-hegység): őskörnyezeti tanulmány | Inorganic geochemical characteristics of the Upper Triassic rocks from borehole Rezi Rzt–1 (Kössen Formation, Keszthely Mountains, Hungary): a palaeoenvironmental study

Raucsik, Béla and Raucsikné Varga, Andrea Beáta and Peterdi, Andrea (2006) A Rezi Rzt-1 fúrás felső-triász képződményeinek szervetlen geokémiai jellemzői (Kösseni Formáció, Keszthelyi-hegység): őskörnyezeti tanulmány | Inorganic geochemical characteristics of the Upper Triassic rocks from borehole Rezi Rzt–1 (Kössen Formation, Keszthely Mountains, Hungary): a palaeoenvironmental study. FÖLDTANI KÖZLÖNY, 136 (4). pp. 465-485. ISSN 0015-542X

Preview

Text 1203527.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

Tanulmányunkban a Dunántúli-középhegységből származó nori–rhaeti bitumenes márgák (Kösseni Formáció) szervetlen geokémiai adatait használtuk fel az üledékképződés őskörnyezeti viszonyainak jellemzésére. A Rezi Rzt–1 fúrás (Keszthelyi-hegység) maganyagának röntgen fluoreszcens és atomabszorpciós spektrometriás vizsgálati eredményeit, valamint korábban publikált összes szerves szén (TOC) adatokat felhasználva a fő- és nyomelemek eloszlását, a kén, a vas, továbbá bizonyos redoxérzékeny nyomelemek dúsulási viszonyainak összefüggéseit hasonlítottunk össze. Az átlagos archaikum utáni ausztráliai agyagpala („post-Archean Australian average shale” – PAAS) összetételhez képest, amely a finomszemcsés üledékes kőzetek geokémiai vizsgálatakor leggyakrabban használt viszonyítási alap, az Rzt–1 fúrásban a Kösseni Formáció alsó (201,0–265,0 m) és középső (73,0–201,0 m) szakaszát képviselő minták fő- és nyomelem dúsulási tényezői hasonlóak. A TOC–S diagram adatai között kitűnő korreláció (r=0,82) mutatható ki. A C–S–Fe kapcsolatrendszer (TOC–S diagram, Fe(tot)–TOC–S diagram, DOP [„degree of pyritization” – a piritesedés mértéke] viszonyszámok) és a redox-érzékeny fémek (Cu, Ni, Pb, Zn, Cr és Co) Al-ra normált arányai alapján azonban a Kösseni Formáció alsó és középső szakasza változó oxigén-ellátottságú aljzatvízben halmozódott fel. A Kösseni Formáció alsó szakaszának kialakulásakor erősen rétegzett vízoszloppal és tartós anoxikus környezeti feltételekkel számolhatunk. A középső szakasz alsó részének képződése idején váltakozó diszoxikus, illetve anoxikus redox őskörnyezet lehetett. A középső szakasz legfelső részének lerakódásakor valószínűleg diszoxikus–oxikus (a normál tengerihez hasonló) paleoredox környezet állhatott fenn. | In this study, inorganic geochemical data were used to elucidate palaeodepositional environments for Norian–Rhaetian bituminous marls (Kössen Formation) in Transdanubian Range, Hungary. Using X-ray fluorescence and atomic absorbance spectrometric analyses and previously published total organic carbon (TOC) data of the core samples from borehole Rezi Rzt–1 (Keszthely Mountains), major and traceelement patterns, sulphur (S), carbon (C) and selected redox-sensitive trace-element relationships were compared. Relative to the post-Archean Australian average shale (PAAS), which provides a consistent normalising scheme for geochemistry of fine-grained sedimentary rocks, major and trace element enrichment factors both of the lower (201.0–265.0 m) and middle interval (73.0–201.0 m) of Kössen Formation from Rzt–1 core generally show similar distribution patterns. In TOC–S crossplot, the strong positive correlation (r=0.82) may indicate a C-limited marin depositional system. C–S–Fe relationships (e.g. TOC–S plot, Fe(tot)–TOC–S ternary diagram and DOP [degree of pyritization] values) and Alnormalised redox-sensitive trace metal distributions (Cu, Ni, Pb, Zn, Cr and Co), however, suggest that the lower and middle interval of Kössen Formation accumulated under variable bottom-water conditions. Persistently anoxic conditions with a strongly stratified water column prevailed during accumulation of the lower interval of Kössen Formation. Palaeoredox conditions may have been intermittently dysoxic and anoxic during deposition of the lower part of the Kössen middle interval; and it is likely that conditions ranged from dysoxic to oxic, possibly being close to normal marine conditions at times during accumulation of the uppermost part of the Kössen middle interval.

Actions (login required)

Edit Item