A forradalom és a magyar kérdés az ENSZ-ben, 1956-1963 : Tanulmányok, dokumentumok és kronológia

Békés, Csaba and Kecskés D., Gusztáv, eds. (2006) A forradalom és a magyar kérdés az ENSZ-ben, 1956-1963 : Tanulmányok, dokumentumok és kronológia. Magyar ENSZ Társaság, Budapest. ISBN 963 86322 4 0

Preview

Text A forradalom és a magyar kérdés az ENSZ-ben - a könyv PDF-ben.pdf Download (2MB) | Preview

Abstract

1956. október 28-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa tárgyalni kezdi az október 23. óta Magyarországon zajló forradalmi eseményeket. November 4-én, a szovjet katonai beavatkozás nyomán, az „ügy” átkerül az ENSZ Közgyűlésének második rendkívüli sürgősségi ülésszakára, majd a november 12-én megnyíló XI. rendes ülésszakára. Ezt követően a „magyar kérdés” több mint hat éven keresztül, egészen 1962 decemberéig a Közgyűlés napirendjén szerepel. Ebben az időszakban, különösen 1956-1957-ben Magyarország nemzetközi válsággócként jelent meg a világszervezet számára, amellyel az ENSZ Biztonsági Tanácsán és Közgyűlésén túl több vizsgálóbizottság és szakosított intézmény foglalkozott (a FAO, a Menekültügyi Főbiztosság, az Egészségügyi Világszervezet, az UNICEF, Európai Gazdasági Bizottság stb.). Mivel magyarázható ez a rendkívüli érdeklődés? A Kádár-rendszer viszonylag gyors és sikeres belső konszolidációja ellenére a magyar ügy ENSZ-beli tárgyalása hogyan nyúlhatott ennyire hosszúra? Mit tett a magyarországi válság megoldása – különösen a mintegy 200 ezer menekült és a magyar lakosság megsegítése – érdekében a nyilvánosság előtt és a kulisszák mögött az Egyesült Nemzetek Szervezete? Hogyan reagáltak a nagyhatalmak erre a kihívásra? E kérdésekre a közvélemény és a történeti kutatás évtizedek óta keresi a választ. A magyar forradalom 50. évfordulója lehetőséget ad a számvetésre. A tájékozódást nehezíti, hogy Magyarország és az ENSZ kapcsolatáról jelenleg rendelkezésre álló szakirodalomban csekély számban található kifejezetten történeti tárgyú publikáció. Mindazonáltal az egyetlen gyakrabban elemzett téma a magyar kérdés ENSZ-beli útja az 1956-os forradalom után. Erről sincs azonban átfogó monográfia vagy hosszabb, az 1956 és 1963 közti periódus egészét átfogó, levéltári kutatásokra alapozott tanulmány. Legjobban a nyugati hatalmak magyar kérdéssel kapcsolatos ENSZ-beli tevékenységét ismerjük főként amerikai, brit és francia külügyi források alapján. Az 1957. januárjában a magyar forradalom ügyének kivizsgálására alakult ENSZ Ötös Bizottság munkájáról megjelent néhány dokumentum, így a testület 1957. júniusi első jelentése, valamint a tanúként meghallgatott Kéthly Anna memoranduma és Kővágó József vallomása. Több iratközlés foglalkozik az Ötös Bizottság jelentése ellen a kádári vezetés által szervezett tiltakozókampánnyal. A bizottság gyanús körülmények között, fiatalon elhunyt dán származású másodtitkárának, Povl Bang-Jensennek a tevékenységét és sorsát jelentős publikációk dolgozzák fel. Rendelkezésünkre áll továbbá a „magyar ügyről” néhány rövid összefoglalás. Az ENSZ és a magyar forradalom világpolitikai összefüggéseit Békés Csaba vizsgálta. E kötet célja egyfelől a kutatás eddigi, a szélesebb közvélemény számára még ma is kevéssé ismert eredményeinek közzététele, másfelől a további történeti vizsgálatok jelzése és elősegítése. Az első részben olvasható három tanulmány – melynek megállapításaiért a szerzők viselik a felelősséget – azt foglalják össze, amit Magyarország és az ENSZ 1956 utáni viszonyáról jelenleg tudunk. Békés Csaba az 1980-as évektől a nyugati nagyhatalmak levéltáraiban kutatható kormányzati dokumentumok segítségével rekonstruálja a történteket. Király Béla – mint az egykori események szemtanúja és aktív résztvevője – személyes hangú, mégis tudományos igényű beszámolót közöl. Melita H. Sunjic, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság regionális sajtószóvivőjeként új információkkal szolgál nem csak a magyar menekültek segélyezéséről, de arról a hatásról is, amelyet az 1956-os válság a nemzetközi szervezet további fejlődésére tett. A második részben szereplő dokumentumválogatás és a Menekültügyi Főbiztosság Fotóarchívumából származó fényképek először kerülnek közlésre. Az ENSZ Titkárság Levéltárából származó, egykor titkos iratok a nyilvános ENSZ-dokumentumoknál jóval mélyebben mutatják be a világméretű segélyakció szervezésének nehézségeit és a világszervezet vezetésének bonyolult helyzetét a Nyugat és a Kelet hidegháborús szembenállásának időszakában. Rávilágítanak a magyar menekültek és Magyarország lakosságának megsegítése kapcsán megfogalmazódó dilemmákra. A magyar üggyel foglalkozó ENSZ-határozatok most jelennek meg első ízben teljes terjedelmükben magyar nyelven. A magyar menekültek ausztriai fogadtatását és életét bemutató fotók azt érzékeltetik, hogyan hatott a nemzetközi politika az egyes emberek mindennapi életére. A kötetben közölt adattárak – a kronológia, a névlexikon és a bibliográfia – szintén a további kutatásokat hívatott elősegíteni.

Actions (login required)

Edit Item