Felekezeti, etnikai, társadalmi határok – és azok elmosódása a 18. századi Óbudán

Simon, Katalin (2021) Felekezeti, etnikai, társadalmi határok – és azok elmosódása a 18. századi Óbudán. In: Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2020. évi, pécsi vándorgyűlése: Határ - Határhelyzet - Határátlépés, 2020. augusztus 27-29., Pécs. (Submitted)

Text HIK_Simon_tanulmany.pdf Restricted to Repository staff only Download (642kB)

Abstract

A 18. századi Óbuda mezőváros területe – Budához és Pesthez hasonlóan – egyfajta etnikai, felekezeti és nem utolsó sorban társadalmi „terepasztalként” is értelmezhető, ahol a különböző csoportok képviselői egymással folyamatos kölcsönhatásban álltak. A korábbi kutatások az ezen csoportok között topográfiailag jól meghatározható- (például zsidó – református – katolikus lakhelyek) vagy a város vezetésében jelentkező erőviszonyokat mutató határokra fókuszált. A tanulmány elsősorban az egyes etnikai és társadalmi csoportok közötti „határátlépéseket” mutatja be, nem hagyva figyelmen kívül a század folyamán zajlott folyamatok társadalomra gyakorolt hatását, mégpedig a keresztény felekezeten belül, hiszen a zsidók és a keresztények között jóval ritkábban történt „határátlépés”. A református és katolikus magyarok és a katolikus németek mellett kiemelt fontosságú a katolikus rácok, mint a legkisebb önálló felekezeti-etnikai csoport kérdése, akiket kulturális tekintetben, családszerkezet alapján a magyarokhoz közelebb állónak gondolnánk, mégis, nem egy generációkon átívelő, szoros német–rác, magyar–rác kapcsolatokkal rendelkező családot találunk, sőt, a század közepétől a (katolikus) magyar–német nexus sem ritka. A kutatás eddigi állása szerint az esetek többségében nem egyedi, érzelmi motiváció, hanem tudatos stratégia állt a felekezeti-etnikai határátlépések mögött, így tipikusan a városi közösségen belül nagyobb befolyás szerzése és annak megtartása, vagy az azonos – vagy rokon – mesterséghez tartozás, ahol a szakmai kapcsolatok inkább számítottak, mint az etnikai különállás. Végül, de nem utolsó sorban megjegyeznénk, hogy az egységesnek vélt csoportokon belül (így a református magyarok és a katolikus németek közt) is felfedezhetünk törésvonalakat, tovább árnyalva a város közösségeiről korábban kialakult képet.

Actions (login required)

Edit Item