A császári-királyi 12. számú Nádor-huszárezred története alapításától a napóleoni háborúk végéig (1800–1815)

Réfi, Attila (2021) A császári-királyi 12. számú Nádor-huszárezred története alapításától a napóleoni háborúk végéig (1800–1815). HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK, 2021 (4). pp. 805-842. ISSN 0017-6540

Preview

Text HK_2021-4_805-842_Réfi.pdf - Published Version Download (12MB) | Preview

Abstract

A Habsburg Monarchia hadseregének egyik híres alakulata volt, egészen 1918-as megszűnéséig, a 12. számú, 1850-ig Nádornak nevezett huszárezred. Az ezred alapítására az 1800-ban meghirdetett nemesi felkeléshez kapcsolódóan került sor. Ekkor a jászkun és a hajdú kerületek három felkelő huszárosztályt állítottak fel. Az ezekből létrehozott ezredet az 1801-ben megkötött békét követően sem szüntették meg, hanem átvették a reguláris hadsereg soraiba, tulajdonosává pedig a nádort nevezték ki. Az ezred első parancsnoka Hertelendy Gábor ezredes lett. A tűzkeresztségen 1805-ben, esett át az ezred, amely már ekkor fényes bizonyságát adta kiválóságának. Az alakulat egy részének még a nevezetes ulmi bekerítésből is sikerült kitörnie. Az 1809. évi ötödik koalíciós háború során a Nádor-huszárok a lengyelek ellen a Varsói Hercegség, illetve Galícia területén folytatott harcokban vettek részt. A hadműveletek lezárultát követően Magyarországra, majd 1811-ben Bécsbe rendelték az ezredet, mely 1812 nyarán a Napóleon Oroszország elleni hadjárata következtében felállított galíciai segédhadtestbe nyert beosztást. Az 1813. évi őszi hadjárat során részt vett a drezdai, majd a lipcsei csatában is. Az 1814. évi franciaországi hadjáratban a hadsereg után vonuló I. Ferenc az ezredet maga mellé rendelte, így jelentősebb akciókban nem vett részt. 1815 tavaszán Napóleon váratlanul visszatérését követően a Nádor-huszárok is újra mozgósításra kerültek, ekkor azonban már csak kisebb összecsapásokban vettek részt.

Actions (login required)

Edit Item