A Regnum Marianum-eszme heraldikai megjelenítései a XVI-XVIII. században

Gyenes, László (2022) A Regnum Marianum-eszme heraldikai megjelenítései a XVI-XVIII. században. In: Regnum Marianum : Az eszme története, jelentősége és hatása. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai (46). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 113-159. ISBN 9786156117595

Preview

Text MKI_regnum_marianum_B5_006.pdf Download (649kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a Regnum Marianum – az országfelajánlás – kultuszát heraldikai szempontokból igyekszik feltárni. Ebből adódóan olyan címerhordozó matériákat mutat be, mint például a numizmatika által vizsgált pénzérmék, a szfragisztika által vizsgált pecsétek, valamint a vexillológia által vizsgált zászlók, lobogók. A „Mária országa”-eszme a törökellenes visszafoglaló háborúk során a nemzeti és a keresztény összetartozás felerősítésében játszott kiemelkedő szerepet. A hozzátartozó történetfilozófia lényege abban ragadható meg leginkább, hogy „nem vész el az ország, melyen Szűz Mária pillantása nyugszik”. A tanulmány a pénzérmék esetében a Szent Szűz szakrális megjelenésétől eltérő, az országot védelmező Szűz Mária ábrázolását I. Mátyás (1458–1491) pénzreformjától II. Lipót (1790–1792) uralkodásáig követi nyomon. A pecsétek tekintetében egészen a XIX. század közepéig vezeti el a fennmaradt hordozók bemutatását, ezt teszi a zászlók vonatkozásában is. A felajánlás cselekményét ugyanis Fejér vármegye címeres pecsétje – feloldva egyes heraldikai szabályokat – mutatja be. Fejér vármegye és a Regnum Marianum kultuszának kap- csolódási pontja Székesfehérvár, a középkori Magyar Királyság koronázóvárosa és a nemesi vármegye működésének közigazgatási központja. A hagyomány szerint Szent István a város egyik templomában tette meg az országfelajánlást. A Magyarországon kialakult hagyomány szerint a hadi főzászló egyik oldalára általában a tartományúr, főispán, főkapitány címerét és jelmondatát hímezték. A másik oldalára pedig leggyakrabban Máriát helyezték el a kis Jézussal. Ez utóbbiakat nevezték Máriás vagy Madonnás zászlóknak. A XVII. században a holdsarlón álló, arany koronával ábrázolt Patrona Hungariae jellegzetes motívummá vált. Fejér vármegye címeres vármegyei zászlói esetében viszont az országfelajánlás címerképként lett megjelenítve.

Actions (login required)

Edit Item