Jog, jogi kultúra és jogi hagyomány, Avagy az összehasonlító történeti vizsgálódás kulcsfogalmai

Varga, Csaba (2021) Jog, jogi kultúra és jogi hagyomány, Avagy az összehasonlító történeti vizsgálódás kulcsfogalmai. IUSTUM AEQUUM SALUTARE, 17 (1). pp. 191-219. ISSN 1787-3223

Preview

Text EPA02445_ias_2021_1_191-219.pdf Download (581kB) | Preview

Abstract

1. Tudományfilozófiai előfeltevések 2. A ʼkultúraʼ korai előfordulásai 3. A ʼjogi kultúraʼ mint egyszerű képszerű kifejezés (a/ Mint jogi kultúrhistória vagy kultúrtörténet b/ Mint a jog kiteljesedése c/ Mint jogi kulturáltság d/ Mint a jog és használata egyébkénti állapota) 4. ʼJogi kultúraʼ-fogalom mint adott jogrendszer alkotóeleme 5. A ʼjogi kultúraʼ mint szociológiai indikátor (a/ Erhard Blankenburg b/ David Nelken c/ Roger Cotterrell) 6. ʼJogi kultúrákʼ mint a jog eszközéhez fordulás mögött rejlő rend-eszmény kifejeződései 7. ʼJogi kultúrákʼ vagy ʼjogi hagyományokʼ? 8. Végkövetkeztetés Szóhasználatok s mögöttük fogalmiságok alakulásának nyomon követése és lehetséges értelmezése a vizsgálódás célja. Kiderül, hogy gyakran eltérő tárgyat eltérő összefüggésben rejtenek magukban, s így nem is összemérhetők. Viszont a maga helyén és módján több ilyen is helytálló lehet, amennyiben egy kellően kibontott érvrendszerben kellő magyarázó erővel rendelkezik. Korai előfordulásokban a természet- és kultúrtudomány szétválasztásának puszta szóhasználati következménye volt. Később a jog tárgyi, nyelvi és szokásokban megmutatkozó környezetét írta le, majd a jog egyik alkotóelemének szociológiai feltárására szolgált, végül indikátorként, majd ideáltípusként — azonban folytathatatlanul. A jogban egy „külső” tartománynak egy „belső”-től való különválasztása fogalmi lehetetlenség. A szerző a világban előforduló jogi jelenségek mögött megbúvó rend-gondolat és az azt szolgáló gondolkodás jelzőjeként definiálja. Ezen belül a jogi hagyomány olyan jogi kultúra, amelyben a múlt sajátos kötőerővel rendelkezik. A ʻjogi kultúraʼ így nem puszta környezet vagy hozzáadott többlet, hanem a jog ontikumának része. Mivel a jog jegyei és működésmódjai egyszerre kultúrán belüliek és kultúrától függőek, a jog voltaképpeni jelentése sem belülről magyarázódik, hanem az alapul szolgáló kultúra kontextualizáló pozícionálásaiból: „extra culturam nihil datur”. LAW, LEGAL CULTURE AND LEGAL TRADITION Or the Foundational Concepts of Comparative Historical Investigations By monitoring the way in which word uses and conceptualities behind them are changing, it is revealed that they may often hide different objects in different contexts, and thus they are not even commensurable among themselves. However, in their own contexture, some of them may turn to be wholly justifiable only provided that they have sufficient explanatory power in a sufficiently expanded system of arguments. In case of 'legal culture', in early occurrences the German separation of natural and cultural sciences was a mere word-usage consequence. Later it was used to describe the material, linguistic, and customary environment of law; then it served as a sociological exploration of one of the components of law; more recently as an indicator; and finally as an ideal type-but none of them has proved to be sufficiently operative and theorisable. In law, separating any domain external from anything else internal is excluded from the very beginning. In fact, legal culture is a sign of the idea and ideal of order that substantiates any given legal phenomena that have occurred in the history of our world, along with the specific way of approaching to-whilst thinking and arguing in-them. Within this notional sphere, 'legal tradition' is a species of legal culture in which the past is considered as having some kind of binding or justifying force. Or, 'legal culture' is thus neither a mere environmental element nor a surplus added to law, but an ontic part of the law. Both the features and the modes of the law's operation are within and dependent on culture at the same time. In consequence, not even the genuine meaning of law can be explained from within, but from the contextualising positions of its underlying culture exclusively, for "extra culturam nihil datur".

Actions (login required)

Edit Item