Ravasz László és a Református Egyház a zsidómentésben = László Ravasz and the reformed church in the jewish rescue

Wintermantel, Balázs (2023) Ravasz László és a Református Egyház a zsidómentésben = László Ravasz and the reformed church in the jewish rescue. OPUSCULA THEOLOGICA ET SCIENTIFICA, 1 (2). pp. 1-63. ISSN 2939-8398

Preview

Text OTS_2023_1_2_1_63.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (896kB) | Preview

Abstract

Az írás Horváth Erzsébet 2014-es tanulmányának átfogó bírálatára épül, melyen mintegy mintapéldán tanulmányozható Ravasz Lászlóval kapcsolatos református történetírás és emlékezetpolitika minden sajátossága. Bemutatom Ravasz korábbi, a zsidótörvények alatti és utáni, a Holokauszt alatti és 1945 utáni megnyilatkozásait, továbbá a kor ismert szakértőinek véleményét és a Ravaszról szóló szakirodalmat, amelyekkel cáfolom a református emlékezetpolitika megkövesedett állításait. Ravasz zsidómentő szerepének és antiszemita gondolatainak az összesített megítélése azért alakulhatott teljesen pozitívan, mert az 1990 és 2021 között a református egyház publicistái a Ravasz kultusz szolgálatában több cikket publikáltak, mint a kort kutató történészek. Az első része ismerteti Ravasz és a református egyház viszonyát a zsidósághoz, illetve Ravasz lépéseit Horthy felé; s mindezekre vonatkoztatva Ravasz önértékelését. A második rész ismerteti a református egyház bűnbánati lépéseit, tanúként hívja Éliás Józsefet, az embermentő Jó Pásztor Albizottság igazgató-lelkészét. Foglalkozik a bűnbánat visszavonásával, majd a korábbi nyilatkozat megerősítésével; melyek teológiai elemzésével arra a konklúzióra jut, hogy a visszavont bűnbánat talaján a korábbira hivatkozva annak hangoztatása nem legitim, s ezért a holokauszt történeti és pszichológiai beágyazásának viszonya kapcsán megfogalmazódik, hogy az embermentést nem szabad úgy túlértékelni, hogy eszközül szolgálhasson a Soá rémtetteinek eltakarására. Törekednünk kell arra, az 1938-1945 közötti gondolkodásmód és az abból fakadó események ne ismétlődhessenek meg. | The article is based on a comprehensive critique of Erzsébet Horvath’s 2014 study, which provides a model case study of all the peculiarities of Reformed Church historiography and memory politics related to Laszlo Ravasz. I will present earlier statements of Ravasz during and after anti-Jewish measures, during the Holocaust, and after 1945, as well as the opinions of renowned experts of the time and the literature on Ravasz, which I will use to refute the fossilized claims of the Reformed Church's memory politics. The overall assessment of Ravasz's role in saving Jews and his anti-Semitic ideas could be entirely positive because, between 1990 and 2021, because reformed Church publicists serving the Ravasz cult published more articles than historians researching the period. The first part describes the relationship of Ravasz and the Reformed Church to Judaism, and Ravasz's approaches towards Horthy; and in relation to all this, Ravasz's self-evaluation. The second part describes the penitential steps of the Reformed Church, calling as a witness József Éliás, the director-minister of the Good Shepherd Subcommittee, and deals with the withdrawal of repentance and the confirmation of the previous declaration; in a theological analysis of these, he concludes that the revocation of repentance based on the previous one is not legitimate. Therefore, in the context of the historical and psychological entrenchment of the Holocaust, he argues that the salvation of humanity should not be overemphasized as a means of concealing the atrocities of the Shoah. We must strive to avoid a repetition of the mindset of 1938-1945 and the events that resulted from it.

Actions (login required)

Edit Item