Kovászna megye népessége és a régió viszonya = Covasna County Population and the Region's Relationship

Botos, Attila (2017) Kovászna megye népessége és a régió viszonya = Covasna County Population and the Region's Relationship. STUDIA MUNDI - ECONOMICA, 4 (1). pp. 103-112. ISSN 2415-9395

Preview

Text studia_mundi_vol_4_no_1_botos.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (604kB) | Preview

Abstract

Az 2011-es népszámlálási adatokkal összevetve, megfigyelhető, hogy a városi népesség 52,7%-ról 50,25%-ra csökkent, míg a falusi népesség 47,3%-ról 49,7%-ra emelkedett .A városi népesség hangsúlyos fogyása (12268 személy) megyénkben egy Kovászna méretű város eltűnésével ér fel.Ez a nemzetközi tendenciákkal ellenkező folyamat, azaz a városi népesség csökkenése, nemcsak Kovászna megyére jellemző, hanem országos szintű jelenség, ami az ipari szerkezetváltás rovására írható. Országos szinten a városi lakosság aránya 73,8-ról (2002-ben) 73.6,3%-ra csökkent (2011-ben). A népesség vándorlása a városokból a falvak felé, tulajdonképpen az alacsonyabb szintű társadalmi körülmények elfogadását jelenti, cserében a biztonságosabb létfeltételekért.Az állandó városi népesség 51,9%-a nő, ezért megye szinten is némileg nagyobb a nők száma (50,9%). Ezzel szemben falusi környezetben a férfiak száma magasabb (50,1%): a 34 községből 21-ben a férfiak, és mindössze 13-ban a nők száma a nagyobb. Bár Kovászna megye népessége, akárcsak az országé általában, az utolsó tíz évben fogy, itt a természetes népmozgás jellemző mutatói országos összefüggésben, nagyon jók.Így, megyénk az élve születettek részarányát figyelembe véve az országos hatodik helyet foglalja el, a harmadik legkisebb elhalálozási mutatóval rendelkezik (Iasi és Suceava megyék után), és ugyancsak a harmadik (Suceava és Vaslui után) a természetes szaporodás mutatói szerint . Örvendetes, hogy ezek a mutatók falvakban is jók: 10. hely az élve születettek aránya szerint, 8. hely az elhalálozási ráta, és 6. hely a természetes szaporodás rátája szerint. Nemzetiségi hovatartozás szerint, Kovászna megye népességének többsége (164 055 személy, az össznépesség 73,8%-a) magyar nemzetiségű. Az utolsó tíz évben a magyar nemzetiségűek száma 11 447-tel, azaz 6,5 százalékkal csökkent. A román nemzetiségű népesség száma 51 655, a megye állandó népességének a 23,2 százaléka. A 2002-es népszámlálási adatokkal összevetve, a román nemzetiségűek száma 2 921-gyel, azaz 5,4 százalékkal csökkent. A két népszámlálás között jelentősen nőtt –2641-ről 6022-re –a cigány népesség száma, ami ma már a megye össznépességének 2,7 százalékát jelenti. Mindegyik szórványmegyében a magyarok csökkenésének aránya 2011-ben nagyobb 2002-höz képest, mint 2002-ben 1992-höz képest, különösen ott ahol a magyarok aránya 5% alatt volt már 2002-ben.(Krassó Szörény, Hunyad, Szeben megyékben)A hivatalos nyilvántartások szerint a kivándorlási arány is magas. A magyarság csökkenésének mértéke 2011-ben a korábbi népszámláláshoz képest, csak 1% nagyobb mint Románia állandó népességszámának csökkenése.Végül a népszámlálási adatok egy néhány ezerrel módosithatják a magyarok lélekszámát. = The regional policies of Romania are characterised by two systems of connection: on the one hand, the integral inclusion of the countries into the European space in order to create a harmony between the regional policies of the European Union and the ideas for the development of Eastern and Central Europe, on the other hand, thegeneral development of a given country and of certain regions.The programmes of development concerning the region have in view the change of the basic conditions, which can be carried out on the long term. They ensure the development of the institutions, of the conditions, of the people, therefore, they do not only offer assistance.Development in itself always means strategic activity. Regional development refers to important investments on the regional level, improvements in the infrastructure inside the area. In the case of regional development critical importance is given to ecological, technical, economic and geographical reasons.The aims of the researchThe most important aims of the dissertation are the followings:The outlining of the standpoints referring to regional science, as well as the multiple approaches of the fundamental conception of the scientific views, of the region requires the working up of the specialized literature referring to these issues. Region is defined differently by every branch of science, on every international forum and by every scientist, therefore I wish to give a general picture of the doctrines of different schools, as well as of the area of Covasna county, as region.In our days, the European Union supports manyregions from Central and Eastern Europe, respectively a lot of regional collaborations. My important aim is the presentation and analysis of the possibilities for regional development of my homeland, the county of Covasna.I made an effort to propose a strategy structure which would respect the norms both of the European Union and of EUROSTAT, which could be included in the regional development plan no.7 of Romania, namely in the one of the Central region, of the future region of Székelyföld, as well as in the National Development Plan of Romania, and which could be compared to the ones mentioned above and to the strategies of the neighbouring counties.In the conclusion, I have drawn up the conclusions, respectively further suggestions which have a stimulating effect on the economic relations based on geographic structures and which respect the conditions of the European Union. In the creation of the Romanian regional system, one laid the stress on the forming of regions with equal-sized territories and with an equal number of population, except the region of the capital, which occupies a much smaller territory and has a population equal to the one of the other regions.The general characterization of Romanian rural areas was made possible due to an analysis based on a complex system of criteria. In choosing the criteria, the standpoints accepted were the necessary and the possible ones. I considered it to be necessary to use such a methodological frame which could be compatible with the methods used in the EU for the characterisation of rural areas. Presently, the only possibility for analysis is offered by the Romanian statistic system only which does not offer information about the economic and social indexes, which, on regional level, are necessary for making a full comparison with the European countries (GDP / inhabitant, the contribution of certain sectors to GDP, the income level of households, the use of territories not fit for agriculture, the level and structure of unemployment, etc.).

Actions (login required)

Edit Item