A magyar kkv-szektor térbeli szerkezetének vizsgálata irányított statisztikai eszközök segítségével = Analysis of the Hungarian SME Structure by Circular Statistics Tools

Vakhal, Péter (2023) A magyar kkv-szektor térbeli szerkezetének vizsgálata irányított statisztikai eszközök segítségével = Analysis of the Hungarian SME Structure by Circular Statistics Tools. KÜLGAZDASÁG : A KOPINT KONJUNKTÚRA KUTATÁSI ALAPÍTVÁNY FOLYÓIRATA, 67 (7-8). pp. 3-36. ISSN 0324-4202 (nyomtatott); 2732-0235 (elektronikus)

Preview

Text 02_Vakhal_14496d2ef9.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (1MB) | Preview

Abstract

Telephelyválasztásuk során a hazai kis- és középvállalkozások sokkal nagyobb súllyal veszik figyelembe a lokális tényezőket, mint a nagyvállalatok. A tanulmány azt vizsgálta, hogy a haza kkv-térszerkezet megragadható-e az égtájak szerinti eloszlással. A témával foglalkozó hazai tanulmányok elsősorban gravitációs modellt alkalmaznak, ami azonban leggyakrabban csak egy erővektort képes megjeleníteni, holott a vektorok száma végtelen, csupán az erő mértéke változik. Ahhoz, hogy az összes irány megjeleníthető legyen, a hazai közgazdasági szakirodalomban kevésbé ismert körkörös statisztikai eszköztárt alkalmaztuk, és a magyar kkv-k pénzügyi adatait elemeztük. Ezzel a módszerrel a hazai gazdasági térszerkezet olyan új vetületét lehet megjeleníteni, ami más metódussal nem lehetséges, így új elemzési lehetőségek tárulnak fel. Az eredmények szerint az ország középpontjából kiindulva a kkv-térszerkezetben inkább az észak–dél ellenpólus dominál, mintsem a kelet–nyugati, ahogy arra több hazai térszerkezeti kutató is utal. Mindez azzal magyarázható, hogy az ország középpontjából figyelve a főváros északnyugati irányú koncentrációt eredményez, ami a legtöbb kkv-szegmensben érvényesül. A körkörös eloszlások északi dominanciája akkor is érvényre jut, ha Budapestet eltávolítjuk a mintából, ami tovább erősíti az észak–dél polarizáció jelenségét. Ez a konfiguráció csak néhány ágazat esetén módosul, például a szálláshely-szolgáltatások esetén, ahol konkrét földrajzi szempontok érvényesülnek a székhelyválasztásban. Domestic SMEs give much more weight to local factors in their location choices than large companies. The study investigated whether the structure of the domestic SME space can be captured by a geographical distribution according to compass points. Hungarian studies on this topic mainly use a gravity model, which most often can only represent a single force vector, although the number of vectors is infinite, only the magnitude of the force varies. To represent all directions, a circular statistical tool was used that is less well-known in the Hungarian economic literature and financial data of Hungarian SMEs were analysed. This method allows to capture a new dimension of the domestic economic spatial structure that is not possible with other methods, thus opening new analytical perspectives. The results show that, starting from the centre of Hungary, the spatial structure of SMEs is dominated by a north-south counter-pole rather than an east-west one, as several Hungarian spatial structure researchers have suggested. This can be explained by the fact that the capital city, when viewed from the centre of the country, results in a north-west concentration, which is prevalent in most SME segments. The northern dominance of circular distributions is also prevalent when Budapest is removed from the sample, which further reinforces the north-south polarisation phenomenon. This configuration is modified only in a few sectors, such as accommodation services, where specific geographical considerations determine the choice of location.

Actions (login required)

Edit Item