A két világháború közötti Magyar Királyság rendvédelme

Parádi, József (2010) A két világháború közötti Magyar Királyság rendvédelme. RENDVÉDELEM-TÖRTÉNETI FÜZETEK - ACTA HISTORIAE PREASIDII ORDINIS : TUDOMÁNYOS PERIODIKA, 18 (21). pp. 85-100. ISSN 1216-6774

Preview

Text RTF_XVIIIevf_21sz_085-101.pdf Download (383kB) | Preview

Abstract

A magyar Tanácsköztársaság leverését követő kormányok visszatértek a dualizmuskori jogrendhez. Ennek részeként kisebb módosításokkal visszaállították a polgári magyar állam rendvédelmi struktúráját. A 93.000 km 2 területű és 8.000.000 lakosú csonka Magyarországon ugyanakkora létszámmal működtek a rendvédelmi testületek, mint a történelmi Magyarország csak¬nem 283 000 km2 területén, mintegy 20.000.000 lakos körében. Ezt az arányváltoztatást az ENTENTE – a magyarországi forradalmakra való tekintettel – nem nehezményezte. A magyar vezetés pedig kezdettől fogva a trianoni békediktátum kijátszására igyekezett felhasználni a – korábbi időszakhoz képest létszámarányaiban gyarapodó – rendvédelmi testületeket. A két világháború közötti rendvédelmi testületek létszáma azonban jóval szerényebb volt mint a következő időszakok, nevezetesen a pártállam, majd a rendszerváltozás utáni Magyar Köztársaság rendvédelem terén foglalkoztatottainak a létszáma. A két világháború közötti időszakban került sor a magyarországi rendőrségek államosítására, amelynek az előzményei azonban a dualizmus időszakára nyúltak vissza. Új testülettel gyarapodott a rendvédelmi struktúra a Magyar Királyi Folyamőrség létrehozásával, amely a vízirendészeti teendők ellátása mellet a magyar haderő folyami részének az álcázására volt hivatott. A folyami erők 1939-ben beolvadtak a haderőbe, a vízirendészeti teendőket pedig a csendőrség és rendőrség területileg illetékes alakulatai vették át. A Magyar Királyi Nemesi Testőrség és a Magyar Királyi Darabont Testőrség maradványai új szervezetté olvadtak egybe, amely a Magyar Királyi Testőrség elnevezéssel működött a volt Magyar Királyi Darabont Testőrség infrastruktúráján. A dualizmuskorhoz képest új szervezet volt a Magyar Királyi Vámőrség, amely 1930-ban Magyar Királyi Határőrséggé alakult, végül pedig 1939-ben beolvadt a Magyar Királyi Honvédségbe határvadász csapatnemként. Valamennyi szervezet feladatát az államhatár őrzése alkotta. A védelem azonban már a honvédség teendőinek a részét képezte. A Magyar Királyság rendvédelmi struktúrájára is alaposan rányomta a bélyegét a trianoni békediktátum.

Actions (login required)

Edit Item