A COVID-19 hatása a felsőoktatásra oktatói vélemények kérdőíves felmérése alapján

Kálmán, Botond Géza and Tóth, Arnold (2020) A COVID-19 hatása a felsőoktatásra oktatói vélemények kérdőíves felmérése alapján. In: 12th International Conference of J. Selye University. Economics Section. Conference Proceedings. Selye János Egyetem; Univerzita J. Selyeho, Komárno, pp. 209-225. ISBN 9788081223754

Preview

Text Kalman.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A felsőoktatás számos szállal kapcsolódik a nemzetgazdasághoz. Szakembereket képez, az egyetemek részt vesznek az innovációban, kutatás-fejlesztésben, számos egyetem kooperál nemzetközi nagyvállalatokkal. Lehetőséget jelent a felsőoktatás számos fiatalnak is, hogy tudásuk munkaerőpiaci kamatoztatásával javítsanak életszínvonalukon. 2019. december 30-án, megerősítve az akkor már terjedő híreket, a kínai Wuhan város tartományi egészségügyi hatóságai hivatalosan is bejelentették a Sars-2-COVID vírus okozta járványhelyzetet. Bár a területet lezárták, a vírus kéthetes lappangási idejét tekintve, már késő volt. Hamarosan Európa is érintetté vált, elsőként Észak-Olaszországban alakult ki úgynevezett gócpont. Magyarországot márciusban érte el a járvány és március 11-én a kormány, megelőzendő a tömeges fertőzések kialakulását, veszélyhelyzetet hirdetett. Ennek részeként, sok más intézkedéssel együtt a felsőoktatási intézmények bezárták épületeiket és online távoktatásra álltak át. Jelenleg az első hullámon túl, a második hullámra készül Európa. Amíg nem lesz hatékony, tömegesen rendelkezésre álló oltóanyag, csak az óvintézkedések betartásával lehet a vírus terjedését féken tartani. Bár az intézménybezárások és a távoktatásra való átállás sikeresen megvédte a hallgatók és az egyetemi dolgozók egészségét, továbbá lehetővé tette a félév érvényes befejezését, számos negatív hatással is járt az oktatásra, a kutatásra, a mobilitásra és a felsőoktatás szinte minden területére. Születtek ugyanakkor biztató eredmények is. Jelenleg, 2020 augusztusának elején még nincs gyógymód az új koronavírus okozta betegségre. Ezért kérdéses, milyen módon indul újra ősszel a felsőoktatás. A járvány hatásainak felmérése és értékelése ma is tart. Ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni munkánkkal. | The COVID-19 outbreak owing to the new SARS-CoV-2 coronavirus starting from China in 2019 had become a pandemic by the spring of 2020. In the absence of suitably efficacious medicinal products, keeping distance constituted the only means of protection. This is why tertiary education was also stopped in most countries. Institutions closed their buildings and tertiary education was moved to the cyberspace. Changes becoming unexpectedly necessary due to the exigencies had not overall thwarted the expeditious closing of the academic year but presented a multitude of technical, methodological and psychological challenges. These are analysed in our questionnaire survey targeting university officials and academics, focussing on education, research, and lecturer and student mobility. Our findings clearly demonstrate negative effects and cast doubt on the future perspectives of tertiary education as well.

Actions (login required)

Edit Item