„Az Apostoli Nunciatúra (…) kötelességének érzi, hogy a magyar kormánynál protestáljon” : A magyarországi zsidók helyzete és a budapesti Apostoli Nunciatúra 1930-1945 között

Besztercei, Márk (2023) „Az Apostoli Nunciatúra (…) kötelességének érzi, hogy a magyar kormánynál protestáljon” : A magyarországi zsidók helyzete és a budapesti Apostoli Nunciatúra 1930-1945 között. STUDIA BIBLICA - BIBLIAI TANULMÁNYOK, 5 (1). pp. 133-151. ISSN 2676-9166

Preview

Text Studia_Biblica_5_1_Besztercei.pdf - Published Version Download (174kB) | Preview

Abstract

A budapesti apostoli nunciatúra szerepét a második világháború idején, illetve az azt megelőző időszakban a magyar kutatás nem igazán vizsgálta összefoglalóan, az utóbbi időben azonban a téma reƒektorfénybe került. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy A R pápai nuncius személye és fontossága továbbra is valamennyire háttérbe szorult, holott aktív politikai-közéleti szerepvállalása és a holokauszt során megnyilvánuló embermentő tevékenysége, úgy vélem mélyebb vizsgálatot igényel. R 1930-as budapesti nunciatúrai kinevezését követően gyakran felszólalt különféle társadalmi és politikai kérdésekben, a római Szentszéknek írott jelentései pedig kifejezetten értékes forrásai a Horthy-korszak bel- és külpolitikai történéseinek. Ezeket áttanulmányozva érdekes adalékokra bukkanhatunk a zsidók helyzetének változását illetően is, amely folyamatot maga a nuncius is •gyelemmel kísérte. A második világháború kitörése után szintén fontos corpusként kell kezelnünk a nuncius leveleit és jelentéseit, ugyanis az egymás után elfogadott zsidótörvények nyomán kialakult helyzet miatt éppúgy hasznos információkkal szolgálnak, mint az ország külpolitikai lavírozásáról. A kezdeti diplomáciai embermentés, azaz az egyre keményebb jogfosztások, majd a deportálások elleni hangos tiltakozás és a különféle politikai vezetőkkel való tárgyalás már kezdetektől részét képezte a nuncius eszköztárának, a német megszállás és a nyilas hatalomátvétel után azonban a gyakorlati embermentésből is kivette részét. Többek között menlevelek és ún. védett házak segítségével, természetesen együttműködve a többi semleges állam diplomáciai képviselőivel. Jogos lehet azonban a felvetés, hogy a nunciatúra – illetőleg a római pápaság és maga XII. P – miért nem tett határozott lépéseket már a helyzet ilyetén való eszkalációja előtt? Erre a kérdésre nem tudunk egyelőre egzakt választ adni, jelen tanulmányom is csupán kísérlet a pápaság – pontosabban annak budapesti nunciatúrája – és az embermentés kapcsolódási pontjainak jobb megértésére, emellett pedig arra, hogy a nunciatúrai jelentések alapján felvázoljam a zsidók helyzetének alakulását az 1930-as évektől egészen a vészkorszakig.

Actions (login required)

Edit Item