Az erdélyi tartománygyűlésekről. Középkor végi adatok

W. Kovács, András (2024) Az erdélyi tartománygyűlésekről. Középkor végi adatok. CERTAMEN, XI. pp. 213-248. ISSN 2393-4328

	Text W.KOVACSAndras-Azerdelyitartomanygyulesekrol.Kozepkorvegiadatok.Certamen.XI.EMEKolozsvar2024-sajtoalatt.pdf - Draft Version Restricted to Repository staff only Download (1MB) | Request a copy
Preview	Text W. Kovács András - Az erdélyi tartománygyűlésekről. Középkor végi adatok. CERTAMEN XI pp. 213-248. (2024) (1).pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Az erdélyi vármegyék nemességének már az Árpád-kor végén, majd a 14. század elejétől egyre sűrűbben a vajda tartott rendszertelen időközökben congregatiónak nevezett bírói gyűléseket. Királyi megbízatás alapján a vajda a másik két kiváltságos csoport, a székelyek és a szászok küldötteit is meghívhatta ezekre a gyűlésekre, joghatósága ugyanis csak a vármegyék területére terjedt ki. A szakirodalom ezeket a gyűléseket nevezi modern műszóval tartománygyűléseknek, amelyeken részt vett mindhárom erdélyi kiváltságos csoport. Ezeket az erdélyi vajda vagy helyettese, az alvajda, esetleg valamelyik királyi megbízott vagy nagy ritkán – erdélyi látogatása alkalmával – maga a király hívta össze. Válsághelyzetben – ilyen volt például az 1437– 1438. évi erdélyi parasztfelkelés – ilyen összejövetelek megtartását a három érdekelt csoport (vagy csak az egyike) is kezdeményezhette.

Actions (login required)

Edit Item