Az oktatás és az egészségmagatartás relatív jelentősége az egészség és a jóllét szempontjából

Dürgő, Hajnalka (2024) Az oktatás és az egészségmagatartás relatív jelentősége az egészség és a jóllét szempontjából. MULTIDISZCIPLINÁRIS EGÉSZSÉG ÉS JÓLLÉT, 2 (1). pp. 36-40. ISSN 2939-8150

Preview

Text 14960-Cikkszovege-63115-1-10-20240309.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Share Alike. Download (114kB) | Preview

Abstract

Ismertetett cikk: Olsen, J. A.,Chen, G., &Lamu, A. N. (2023). The relative importance of education and health behaviour for health and wellbeing. BMC Public Health, 23(1), 1981. | HÁTTÉR: A társadalmi-gazdasági pozíció és az egészségmagatartás mutatói az egészségi állapot változásainak széles körben használt prediktorai. Fontossági sorrendet közöttük nehéz megállapítani, mert az egészségmagatartás közvetítő szerepet tölt be a társadalmi-gazdasági pozíció és az egészség kapcsolatában. A cikk szerzőinek célja új ismeretek nyújtása volt arról, hogy a társadalmi-gazdasági pozíció és az egészségmagatartás hogyan kapcsolódik az egészséghez és a jólléthez. MÓDSZER: A szerzők összesen 14.713 40–63 év közötti norvég állampolgár adatait elemezték. Külön regressziót végeztek az egészséggel összefüggő életminőségre (EQ-5D-5 L; EQ-VAS)és a szubjektív jóllétre vonatkozó két eredmény felhasználásával. Prediktorként az iskolai végzettséget és az egészségmagatartás összetett mérőszámát használták, mindkettőt négy kategóriába sorolva és illesztve a gyermekkori anyagi körülmények, a nem és életkor különbségeihez. Megbecsülték az egyes prediktorok százalékos arányát a teljes variációban, valamint az egészségmagatartás relatív jelentőségétaz oktatás-egészségügy összefüggésében. EREDMÉNYEK: A referencia-modell — az egészségmagatartás kivételével — konzisztens lépcsőzetes grádienseket mutat az egészséggel összefüggő életminőségben. A legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettség közötti különbség 0,042 volt az EQ-5D-5 L-nél és 0,062 az EQ-VAS esetén. Az egészségmagatartás paraméterének bevonásával az oktatási hatások jelentősen csökkentek, így az egészségmagatartás vette át a magyarázott egészségi variáció oroszlánrészét. Az egészségmagatartás az oktatás-egészségügyi grádiens 29%-át adta EQ-5D-5 L-rel mérve, és 40%-át EQ-VAS-val mérve. A szubjektív jóllét esetén erős egészség-magatartás-grádienst figyeltek meg, ellenben végzettség-grádiens nem volt meg-figyelhető. KÖVETKEZTETÉS: Norvégiában, mint erősen egyenlőségpárti országban, intézményi kontextusban az egészség és a jóllét különbségeit inkább magyarázza az egyének egészségmagatartása, mint az iskolai végzettségük.

Actions (login required)

Edit Item