Családi történetek a városból : Az Esterházyak és Nagyszombat a 17. században

Viskolcz, Noémi (2022) Családi történetek a városból : Az Esterházyak és Nagyszombat a 17. században. GESTA: FIATAL MISKOLCI TÖRTÉNÉSZEK FOLYÓIRATA (19). pp. 95-104. ISSN 1417-2569

Preview

Text Viskolcz_Esterhazyak_Nagyszombat.pdf - Published Version Download (970kB) | Preview

Abstract

Esztergom török kézre kerülése után Nagy-szombat városa vált a katolikus egyház központjává, amikor 1543-ban az érsekség és a káptalan is ide költözött és a város gyors fejlődésnek indult.1 A 17. század elejétől a Magyar Királyság történetében jelentős szerepet játszó Esterházy családot szoros szálak fűzték Nagyszombat városához, ezek már Esterházy Miklós gróf családfősége alatt kialakultak, de fiai, így László, majd őt követően Pál alatt is erősek maradtak. A jelenlét okai elsősorban a város katolikus intézményeiben keresendők, azon belül is a jezsuita rend által fenntartott gimnáziumban és egyetemben, amely az Esterházy család sok tagjának tanulmányi színhelyéül szolgált. Az alma ma-terhez való ragaszkodás is indokolhatta, hogy Esterházy Pál két alapítványt is létrehozott egykori iskolájában. A városban működő vallási társulatok, kongregációk az egyetemhez hasonlóan tagjaik és támogatóik között tudhatták az Esterházyakat, akik – és közülük nyomatékosan Esterházy Pál említhető – az egyetemi-akadémiai könyvkiadásban is aktív szerepet vállaltak saját és mások műveinek kiadása révén. Az egyetem mellett kiemelkedő jelentőséggel bírt az egyetemi templom nagyszerű barokk épülete, amely az Esterházy családnak köszönhetően épült fel a 17. században, s amit évtizedekig a család temetkezőhelyeként használtak.

Actions (login required)

Edit Item