A magyarországi belföldi migráció néhány területi sajátossága a rendszerváltás után = Some spatial characteristics of the Hungarian internal migration after the change of regime

Pénzes, János (2024) A magyarországi belföldi migráció néhány területi sajátossága a rendszerváltás után = Some spatial characteristics of the Hungarian internal migration after the change of regime. TERÜLETI STATISZTIKA. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251 (Submitted)

Preview

Text Területi_Statisztika_2024.pdf - Accepted Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A tanulmány a magyarországi belső migráció rendszerváltást követő folyamatait elemezve három szakaszra osztja azt, amely során elkülönül az 1990-es években kibontakozó, majd a 2000-es évek közepére visszaszoruló szuburbanizáció szakasza (1). A 2000-es évek közepétől egy évtizedig ismét a városok felé billent a vándorlási mérleg (2), végül a 2010-es évek közepétől újra a községek migrációs nyeresége vált meghatározóvá (3). Budapest a 2. szakaszban ismét migrációs célterületté vált, míg az agglomerációja – változó kiterjedéssel – fokozatosan növekvő népesedési súlyt eredményezett az országon belül. A vizsgált időszakokban több nagyvárostérség is kifejezetten jelentős migrációs többletet mutatott (elsősorban az Északnyugat-Dunántúlon), míg Észak-Magyarország ipari válság sújtotta megyeszékhelyei még térségi szinten is elvándorlással jellemezhetőek. Különösen az északkeleti határmenti periférián jelentek meg a szinte folyamatos migrációs veszteséggel küzdő településcsoportok. A jóléti szuburbanizáció mellett ugyanakkor számos településen a szegények anyagi-megélhetési okokra visszavezethető migrációja jelentkezett. A migrációs folyamatokra mind a 2008–2009-es válság, mind a COVID-19 pandémia, mind a kormányzati család- és otthonteremtési politika kihatott. A jövedelemmel kifejezett fejlettség és a belső migrációs egyenleg közötti kapcsolat egyrészt esetleges, másrészt időben változó karaktert mutatva messze nem egyértelmű. A jövedelemszint szerinti csoportosítást követően a legelmaradottabb települések körében az elvándorlás dominánsnak tűnik, de a fejlettebb településcsoportok migrációs nyeresége jelentős ingadozást jelez. Az első szuburbanizációs periódusban a vándorlási egyenleg különbségei csökkentek, azonban a fejlettségi szinteknek megfelelően kinyílt az olló mind a válság idején, mind pedig az elmúlt évtizedben ismét kibontakozó második szuburbanizáció időszakában. | Current investigation analyses the processes of internal migration in Hungary following the regime change, which is divided into three stages. The first is the period of suburbanization that developed in the 1990s and then receded in the mid-2000s. For a decade from the mid-2000s, the balance of migration tipped towards the towns again (2), and finally, from the mid-2010s, the migration gain of villages has become decisive (3). Budapest became a destination for migration in the second stage, while its agglomeration – with varying extent – resulted in a gradually increasing population weight within the country. In the examined periods, several urban areas represented a particularly significant migration surplus (primarily in Northwestern Transdanubia), while the county seats of Northern Hungary, hit by the industrial crisis, can be characterized by emigration even at the level of their catchment areas. Settlement groups struggling with almost continuous migration losses appeared especially along the northeastern border periphery. In addition to ‘welfare’ suburbanization, however, many settlements also experienced the migration of poor people induced by financial problems of population. Migration processes were affected by both the 2008-2009 crisis, the COVID-19 pandemic, and the government's family and housing policy. The relationship between the level of development expressed in terms of income and the internal migration balance is far from clear, representing a contingent and time-varying character on the other. After the grouping of settlements according to their income level, emigration seems to be dominant among the most backward settlements, but the migration gains of the more developed settlement groups indicate significant fluctuations. In the first suburbanization period, differences in the migration balance decreased, however, according to the levels of development, the gap opened both during the crisis and during the period of the second suburbanization that unfolded again in the last decade.

Actions (login required)

Edit Item