Etnográfia és oral history. Ethnography and Oral History.

Lajos, Veronika (2014) Etnográfia és oral history. Ethnography and Oral History. Erdélyi Múzeum (1.). pp. 100-114. ISSN 1453-0961

Preview

Text etnografia es oral history Erdelyi Muzeum 2014_1.pdf Download (268kB) | Preview

Abstract

A múltra vonatkozó elbeszélések kutatási témaként és/vagy módszerként több mint nyolcvan éve vannak jelen a kulturális antropológiában és a történettudományban. Az elmúlt néhány évtizedben, különösen az 1970–80-as évektől jelentős változások mentek végbe mindkét terület személetmódjában, módszertanában és elméleti megközelítésében, amit leginkább a modern tudományos gondolkodás alapjaira – mint például a meta-narratívák létezésére, vagy a tudományosan semleges, objektív tudásra – vonatkozó kritika példáz. Egyben ez az az időszak, amikor a két tudományterület egyre intenzívebb érdeklődést kezd mutatni a másik teoretikus és metodológiai problémái iránt. Tanulmányomban nem az oral history történetét kívánom felvázolni az antropológián és a történettudományon belül, hanem az előbbi tudásterületet kiindulópontnak tekintve célom az alábbi problémakörök rövid tárgyalása: 1. a megismerés kérdése, vagyis az antropológiai és a szóbeli történeti ismeretek természete, és, ezzel összefüggésben, ezen tudástípusok létrehozásának mikéntje (az empirikus tapasztalat és az interjúkészítés), 2. a szövegalkotás folyamata, az antropológiában az etnográfiai írás gyakorlata, és 3. az interjúszövegek értelmezése, az interpretáció. Ezek választását az indokolta, hogy az oral history módszerét alkalmazó történeti kutatásokban jelenleg alapvető episztemológiai, elméleti, vagy metodológiai kérdéseket vetnek, illetve vethetnek fel. Stories narrating about the past, as a research object and/or a method, have been part of cultural anthropology, as well as of history for more than 80 years now. In the last couple of decades, especially since the 1970-80s, significant changes have occurred in the approaches, methodologies and theories of both disciplines, which can be best described by the criticism concerning the bases of modern scholarly reasoning, such as the existence of meta-narratives or the existence of neutral, objective social science knowledge. Simultaneously, this is the period when the two above-mentioned fields have started to show intense interest in each other’s theoretical and methodological problems. In my paper, I do not intend to trace the history of oral history in cultural anthropology and history studies, I rather attempt to briefly discuss the following issues on the standpoint of anthropology: 1. the question of cognition, that is the nature of anthropological and oral history knowledge, and, in connection with this, the different ways how these kinds of knowledge are acquired (empirical experience and conducting an interview), 2. the process of creating a text, the practice of writing an ethnography in anthropology, and, 3. the ways of comprehending the contents of interviews, the process of interpretation. The reason for choosing to discuss these three topics is their capacity to raise important epistemic, theoretical and methodological questions in historical researches applying the oral history method.

Actions (login required)

Edit Item